Maláj Borneó családi körutazás. Praktikus úti infók.

Gyakorlati tudnivalók a borneói dzsungel becserkészéséhez

2017. februári gyűjtés

Borneó =esők, erdők, orangutánok, wildlife. Fárasztó meleg, magas páratartalom, sok eső. Ha ez fekszik, lehet szervezni. 🙂 Egyszerűen utazható, egész évben érdemes menni, Sarawakban a nyár az igazi főszezon. Egy last minute független utat is gyorsan össze lehet hozni. Mi is így csináltuk.

Független utazóként is könnyű úticél, de nem nagyon low budget

Utazási irodás csoportok Magyarországról Borneóra nem mennek, rákeresve egyetlen élő ajánlatot sem találtam. Valóban nincs is szükség rá. A világ harmadik legnagyobb szigetének kisebb, de a legtöbb hozzáférhető látnivalót tartogató része Malajziához tartozik, a nagyobb, fejletlenebb része Indonéziához. A két maláj szövetségi állam, Sarawak és Sabah közé ékelődik a Brunei Szultánság miniállama.

A jó hír, hogy maláj Borneó független utazóként is teljesen jól bejárható. Könnyű utazni, biztonságos, és barátságos hely, rendkívül sok, de kizárólag csak természeti látnivalókkal. A rossz hír, hogy szinte minden, még a jól kijelölt, legtöbbször pallóval kiépített utakkal teli nemzeti parkokban is kizárólag guide-dal, kevéssé triviális helyek pedig csak méregdrága szervezett túrával, csoportban látogatható. Ez akár jó is lehet – természetesen keressenek a helyiek a turistákon -, de sokszor ezek a vezetett túrák a nyújtott szolgáltatáshoz képest erősen túlárazottak. Az igazán kuriózum deep jungle élmények, mint a trekking az ős esőerdő Maliau Basin-ben (3 éjszakás szervezett trekking 3700 MYR, kb 240 000 Ft/fő!), a Mulu Nemzeti Park legendás Pinnacles túrája (1330 MYR, kb 88 000 Ft/fő), vagy a szent Kinabalu hegy napkeltés megmászása  (1780 MYR, kb 115 000 Ft/fő) nemcsak nagyon jó általános erőnlétet és állóképességet, de sok pénzt is igényelnek. Ezek a túrák extrém drágák, és a gyerekekre sem adnak, vagy csak nagyon kevés kedvezményt. Ha az áhított dzsungel élményekre vágyunk, bizony zsebbe kell nyúlni. Szerencsére azért a nem krőzus látogatók által is bevehető nemzeti parkokban is lüktethetünk akár esőben az esőerdővel, és garantáltan láthatunk vadéletet. Ha megelégszünk a félvad orangutánokkal, akkor szinte biztos őket is láthatjuk. Csak senkit ne érjen csalódás, hogy nem lesz se egyedül, se Indiana Jones, és az orangutánok sem az ő fantasztikus szerencséje, hanem az etetés miatt jönnek.

Utazásokkal együtt 21 napunk volt. Ebből 10 napot négyesben családdal, saját szervezésben töltöttünk Sarawak tartományban. 10 nap után a férjem hazautazott, én a gyerekekkel csatlakoztam egy kis magyar különítményhez, amit egy Borneó-őrült idegenvezető, a Kalandos Borneó című könyvet és Facebook oldalt is jegyző Pesti Emese szervezett. Aki kezdő Ázsia utazó, vagy csak önmaga nem vágna bele ilyen egzotikus útba, vagy nem beszél nyelvet, annak szívből ajánlom, hogy menjen Emesével.

Útvonalunk

Sabah és Sarawak, Borneó két Malajziához tartozó állama függetlenek egymástól. Akkor is van útlevélellenőrzés ha a két állam között lépünk át. Az út első felében a családdal Sarawakot jártuk be, majd a kis csoporttal Sabah következett. Csak 2 nap erejéig mentünk vissza Sarawak híres Mulu Nemzeti Parkjába. A két állam közé ékelődő Brunei Szultánságban nem jártunk. Az út második, kiscsoporttal megtett fele az én stílusomnak elég rohanós volt, Muluban és a Kinabatangan folyó körül nagyon el tudtam volna képzelni 1-1 nappal többet. Ha nincs beach szezon (novembertől áprilisig), Kuching környékéből szerintem a Santubong félsziget (Damai beach, Sarawak Cultural Village, Kampung Buntal) akár ki is hagyható, és úgy 3 teljes nap elég rá.

Napi útvonal bontás

– 2017 Febr. 5: Budapest – Doha – Kuala Lumpur (1 átszállással 15 órás út, Qatar Airways)
– Febr. 6: Kuala Lumpur érkezés – Kuching (2 órás repülőút)
– Febr. 7 – 10: Kuching városnézés, Semenggoh Nemzeti Park (félvad orangutánok), Bako Nemzeti Park (borneói nagyorrú majom, szakállas vaddisznó és még sok más), Gunung Gading Nemzeti Park (rafflézia vadászat és vízesések), Santubong félsziget: Sarawak Cultural Village és Kampung Buntal
– Febr. 11-13: Kelabit Highlands: Miri – Bario – Pa Lungan trekking (élet egy borneói longhouse-ban, dzsungel trekking elsődleges esőerdőben )
– Febr. 14-15: Bario – Miri. Lambir Hills Nemzeti Park
– Febr. 16: Miri- Kota Kinabalu – Sapi sziget
– Febr. 17: Kota Kinabalu – Sapi sziget
– Febr. 18: Kota Kinabalu – Gaya sziget cölöpfalvai, Mari Mari Cultural Village
– Febr. 19: Kinabalu Mountain Nemzeti Park túra, Canopy/lombkorona séta, rafflézia kert
– Febr. 20-21: Kota Kinabalau – Mulu Nemzeti Park
– Febr. 22: Mulu – Kota Kinabalu
– Febr 23: Kota Kinabalu – Manukan sziget seawalking
– Febr 24: Kota Kinabalu – Sandakan – Sepilok Orangután Rezervátum, hajós szafari a Kinabatangan folyón (vad orangutánok, szarvascsőrű madár, nagyorrú majom, makákó előadás)
– Febr 25: Sandakan – Kuala Lumpur
– Febr. 26: Kuala Lumpur – Doha – Budapest

Közelekedés, repjegyek – Útlevél érvényesség!

Borneóra Kuala Lumpuron keresztül vezet az út. Ez a térség egyik legnagyobb repülési csomópontja, a verseny miatt viszonylag jó áron megközelíthető. A legolcsóbb jegyeket Budapestről az Emirates, Qatar dobja általában. A Qatar Budapest – Kuala Lumpur jegyünk 130ezer Ft volt, ráadásul szuper rövid átszállással. Mégcsak fél évre előre sem kellett tervezni: mindössze 1,5 hónappal az út előtt vettem a repjegyeket.

Itt felhívom a figyelmet a legnagyobb elkövethető bakira, ami értesüléseim szerint gyakran megesik. Vízum ugyan Malajziába, és tranzit esetén az Öböl-államokba sem kell, de ezekbe az országokba kizárólag a visszaút dátumától számított, legalább 6 hónapig érvényes útlevéllel lehet csak belépni! Erre a repjegy vásárláskor sehol nem hívják fel a figyelmet. A 10 napra érkezett kis magyar csoportban két ember bukta ezért a repülőjegyét. Budapesten nem engedték felszállni őket az Emirates gépre mert csak 4 hónapig volt érvényes az útlevelük.

Nem volt kecmec, nem akartak mindent bukni, 1 napos expressz útlevelet kértek (még jó, hogy nem pénteki vagy esti indulás volt, még jó, hogy volt másnapra járat…), és dupla áron lett jegyük a másnapi gépre. Ugye nem kell magyarázni milyen a hangulat egy ekkora blama után. Ez a döbbenetes reptéri kopp állítólag naponta játszódik le az Emirates és Qatar járatainál. Tanulság: nem elég csak a vízum szükségességéről tájékozódni, mindig meg kell nézni milyen más belépési feltételei vannak a tranzit- és célországnak. A törvényeket ugyan nem a légitársaságok hozzák, de a jelek szerint jelentős extraprofitot tesznek vele zsebre, hogy nem törik össze magukat a figyelmeztetésekkel.

Borneó busza a repülő

Borneóra, és Borneón az alapvető közlekedési eszköz a repülő, a 3 hét alatt 9x repültünk olcsó fapados járatokkal. Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete, az erdőirtások ellenére jelentős része még igazi dzsungel, és rendes távolságok vannak. Kuala Lumpurból 2 órás Air Asia fapados repülőút Kuching, első állomásunk. Az Air Asia is rendszeresen hirdet meg 20%-os akciókat, egy ilyennel minden repjegyet megvettem. Egyetlen boarding pass-t sem nyomtattam ki az út során, mobil appon csekkoltam be minden járatra, és a reptéren nyomtattam ki a passokat. Fejenként átlag 8-15ezer Ft között volt 2 db feladott csomaggal (valójában csak 1 feladott csomagunk volt, legközelebb már csak annyit veszek) egy Malajzián/Borneón belüli fapados jegy. Biztosan kényelmesebb Kuala Lumpurban tartani 1-2 napos megállót, de mi minél előbb célban akartunk lenni, így egyben lenyomtuk. Kuala Lumpur KLIA nevű repteréről az Air Asia fapados járataihoz a KLIA expresszel át kell menni a KLIA2 reptérre, erre legalább 3 órás átszállási időt kell hagyni.

Air Asia és MasWings

A szigeten belül is legtöbbször az Air Asia fapados járataival mentünk. Kuching és Miri között a part mentén, és Kota Kinabaluból Sempornába ugyan van már út, de a 6-8-12 órás buszozás nem sokkal kerül kevesebbe a repülőnél. Én szeretem a tájat bambulni, de nem csoda, hogy úgy használja mindenki a fapados repcsiket mint a buszt. A Borneo szuperlatívusz látványosságának számító Gunung Mulu Nemzeti Parkba, és a kevés turista által látogatott, de nekünk nagyon a szívünkbe lopózott Kelabit Highlands-ra is csak a maláj légitársaság nemzetközileg ismeretlen helyi leánya, a Maswings repül, az Air Asianál kicsit drágábban.

Mérlegelés a repülés előtt  

Barioba, a Kelabit Felföld szívébe kizárólag a maláj légitársaság helyi leánya, a Maswings repül Miriből. Csak délelőtt és késő délután van járat. Nem akartunk a Kuchingtól 1,5 óra repülőútra levő, nem különösebben érdekes Miriben dekkolni fél napot a délutáni járatig, ezért inkább az Air Asiánál picit drágább és korábban induló Maswings géppel mentünk Kuchingból Miribe is. Csak 45 perc volt az átszállásra, de jól gondoltam, a Maswings a saját gépeire végig becsekkolt minket. Ugyan szabály szerint legalább 1 órával indulás előtt ott kell lenni belföldi csatlakozó járatnál is, de a Miri reptér azért nem a KLIA, komótosan átszálltunk. Mivel Miribe inimini gép megy, a súlykorlát miatt a feladott poggyász max. 10, a kézi max. 5 kg lehet. Ezt elég komolyan veszik, a kézipoggyásszal együtt mérlegelik az utasok súlyát is. A Miri-Bario-Miri retúrjegy 4 főre csomaggal együtt 800 MYR, 50ezer Ft volt.

Busz, taxi, uber, kocsibérlés

Miután a magyar csapathoz csatlakoztunk a kis csoportos túrákat az Amazing Borneo helyi utazási iroda kisbuszával, guide-dal tettük meg, de egyénileg, rövidebb távokra érdemes helyi buszokat vagy taxit, ubert megfontolni. Ha a balos közlekedés valakinek megszokható, városokból túrákhoz (pl Kuchingból a Santubong félsziget, Bako Nemzeti Park, Gunung Gadung Nemzeti Park. Kota Kinabaluból a Kinabalu Mountain Nemzeti Park) érdemes kocsit bérelni. Elvileg ki kell hozzá váltani otthon a nemzetközi jogosítványt egy okmányirodában, de nekünk a kuchingi hotelünk hozta a kocsit, és semmit nem kértek. 100-140 MYR (1 maláj ringgit kb 65 Ft) között lehet 1 napra átlagos kocsit bérelni, legtöbbször a helyi erő Proton márkájút. A közlekedés nem olyan hajmeresztő mint Ázsia sok országában.

Szállás többnyire a betondzsungelben

Bár mindenki a dzsungel miatt jön Borneóra, a legtöbb szállás a városokban van, ahol pont olyan betontenger és dugók vannak mint bárhol a világban. Miriben érdekes módon nem volt Uber, de Kuchingban, Kota Kinabaluban és Kuala Lumpurban nagyon jó hasznát vettük. Kota Kinabaluban 30 MYR a reptéri taxi, míg az Uber 7 MYR volt. Kuala Lumpurban a 60 km-re levő reptérről 80 ringgitért ubereztünk be, a KLIA Expressz vonat 150 lett volna hármunknak, és az nem visz házhoz. Kuala Lumpurban figyelni kell rá, hogy ha csak 4-6 órás átszállásunk vagy esti érkezéssel egy éjszakánk van KL-ban, nem igazán érdemes oda-vissza 150-200 ringgitért betaxizni a messze levő városba, inkább a reptér környékén érdemes maradni. A Petronas Tornyokba ajánlott előre váltani jegyet, mert aznapra gyakran elfogy.

Alvás városi hotelben, longhouse-ban, dzsungel vityillóban

Malazia fejlett állam, szállás téren minden szinten szinte minden. Kuchingban, első állomásunkon 4 főre 280 MYR/éj (18ezer Ft) áron foglaltam indulás előtt 3 héttel egy gyönyörű ősfás kertben, régi gyarmati épületben levő, medencés, középkategóriás hotelt reggelivel a booking.com-on. (Basaga Holiday http://www.basaga.com ) Ennél lehet jóval olcsóbban rengeteg hostelben és drágábban gigamega sokszáz szobás hotelben is aludni. Ha valaki a beach szezonban (májustól októberig) van Sarawakban, érdemes kimenni a Santubong félszigetre és ott keresni szállást, de februárban jó döntés volt a bázist a hangulatos Kuching városba tenni.

Kelabit föld, longhouse homestay

A csak mini repülővel megközelíthető, párezer lelkes elzárt Kelabit Felföldön a sors kegyeire bíztuk magunkat. Nem oda mentünk lakni, ahol tejet lehet kapni, hanem oda, ahonnét épp kijöttek vendéget vadászni a reptérre. Borneó belső részein még lakhatunk a helyi parasztházakban, az igazi longhouse-okban. Ezek a nevüket tükröző, valóban hosszú, kicsit labirintikus, folyton növögető fedett, széles folyosós házak, ahol egy egész falunyi ember él együtt. Az ilyen isten háta mögötti homestay-ekben teljes panzió van a házigazda családnál, vagyis egész nap házikoszt, nem is akármilyen, ez a felnőtteknek 90, a gyerekeknek 50 MYR/éj volt.

Kota Kinabalu – Vigyázat, a NEM dohányzó szobát külön kell kérni!

Sabah tartomány bejárásához a legnagyobb város, Kota Kinabalu (KK a helyiek rövidítése szerint) volt a bázisunk, innen mentünk a Kinabalu Mountain Nemzeti Parkba és a várossal szemben levő szigetek tengeri nemzeti parkjába, ahol a strandoláson kívül mindenféle kalandos vízi tevékenységeket lehet űzni. (snorkelezés, seawalking, vízi ernyőzés, zipline). Itt a booking.com, hotels.com, agoda.com weboldalakon is elérhető 4csillagosnak mondott Promenade Hotelben laktunk, amit jószívvel nem ajánlok. Nonszensz, de 1 felnőtt 2 gyereknek dohányzó szobát adtak 280 MYR áron, s a fejhangon kiabálásig kellett eljutnom ahhoz, hogy kicseréljék. Állítólag a foglalásnál külön jelezni kell ha nem dohányzó szobát akarunk! Ez talán azért lehet így, mert Borneón jelentős a kínaiak száma. Eleve történelmileg sok kínai van Borneón, és a turisták nagy többsége is kínai, akik rengeteget dohányoznak. Gyerekekkel foglalásnál figyelni kell arra is, hogy bár elvben sok szállodában 12 éves korig max 2 gyerek ingyen alhat a szülővel egy szobában, csakhogy pótágyat ehhez nem biztosítanak, csak annyiért amennyit nem biztos, hogy szánnánk rá. A Promenade-ban 105 MYR-t kértek a pótágyért, és hármunknak egy franciaágy azért elég karcsú. Kuala Lumpurban a szuper, Petronas Toronyra panorámás WP Hotel medencéjéből mondtunk búcsút Malajziának, elég jutányos 200 MYR-ért. (13ezer Ft)

Internet, telefon, információ források

Az első 10 nap útitervét itthonról a Lonely Planet, blogok és Pesti Emese Kalandos Borneó című könyvének segítségével állítottam össze. Érkezéskor még a kuala lumpuri reptéren vettem 60 MYR áron egy Digi márkájú, 18 gigás adatforgalmú helyi SIMkártyát a szolgáltatófüggetlen mobilomba. Nagyon hasznos volt főleg a városokban navigációhoz, Uberhez, informálódáshoz, de városokon kívül alig működött. Dzsungelben inkább a zöldséggel módosítsunk tudatot, de ha a legutolsó orchidea mellől is élőben akarunk bejelentkezni, akkor a Celcom nevű szolgáltatót kell keresni, annak van a legjobb lefedettsége.

Belépők, étkezés

Belépők tekintetében Malajziában is duális árazás van, a külföldiek mindenhol magasabb árat fizetnek. Ez van hogy csak pár 10, máskor meg többszáz ringgites különbség is lehet. Nehezebben megközelíthető nemzeti parkokba érdemes helyi utazási irodánál egy napi túrára befizetni, vagy a hotelünkkel megalkudni. Ez lehet, hogy kicsit drágább mintha magunk buszozgatunk és állunk sorba, kutatunk fel mindent, de biztosan kényelmesebb és hatékonyabb, és az időnket a wildlife ámulásával tölthetjük a szervezés helyett. Egy fél napos túrát pl Kuchingból a 40 km-re levő Bako Nemzeti Parkba a szállástól autós transzferrel, hajóval, túravezetéssel, belépőkkel 200-300 MYR/fő áron lehet megcsinálni, a nem kuriózum, vagy monopol helyzetből szervezett túrák esetén a gyerekeknek félárat el lehet érni, de előre kell tisztázni.

Habzsi-dőzsi Borneón

Az étkezés – mint Ázsiában általában – olcsó, négyünknek a legjutányosabb ebéd 40 MYR (1 MYR/ringgit=65 Ft) volt, a legdrágább tengeri herkentyűs vacsi 220. Mikor hárman maradtunk a gyerekekkel átlag 60-100 ringgit között mozgott egy meleg étkezés. A sok itt keveredett nép rendkívül változatos gasztro felhozatalt biztosít. Tenger gyümölcsei rajongóknak Borneó mennyország, és nagyon érdemes a különféle dzsungel növényekből készített ételeket mintavételezni. Mivel ezek a dzsungel növények még Kuala Lumpurig sem bírják a szállítást, csak Borneó bizonyos helyein lehet megkóstolni őket. Erős gyomrúak olyan különlegességeket is kipróbálhatnak mint a szago zsizsik. (Engem nem vitt rá a lélek.) Bár Borneón a többség keresztény, de sok a muszlim, így alkoholt egy csomó helyen nem lehet kapni, ahol igen, ott meg nagyon drága. Egy sör ára 8-tól 30 maláj ringgitig mozgott.

Pénzügyek, napi költségek

Ázsiában eddig mindig jól jött párszáz USD készpénz, de Borneóra teljesen felesleges hozni. Mindenhol van ATM, nagyobb helyeken lehet kártyával fizetni. Ha mindenképp hozunk kp-t USD esetén figyelni kell rá, hogy csak 2007 utáni címlet legyen, és csak 50 és 100 dolláros. A 2007 előtti bankjegyeket sehol nem váltják be, állítólag a hamisítás miatt. Az 50 USD-nél kisebb címletet pedig mindig rosszabb árfolyamon váltják. A mi napi max keretünk 200 USD volt 4, illetve 150 USD 3 főre, ebbe kellett beleférnie mindennek, a tengerentúli és helyi repülőjegyektől a programokon, túrákon, belépőkön át a szállásig, étkezésig. Ez bőven teljesíthető, ha nem megyünk az extrém drága szervezett, kuriózum dzsungel túrákra.

Nyelv, kultúrsokk, biztonság

Malajziában az angollal kiválóan lehet boldogulni. Jól beszélnek angolul, még az eldugott Kelabit Felföldön is szinte mindenki tudott valamennyit a legidősebb 100 éves nénik kivételével. Gyakran hallottunk az indiai Inglish-hez hasonlóan a maláj bahasa nyelvbe beleszőtt angol szavakat is.

Malajzia muszlim ország, de jelentős kínai, buddhista, keresztény (főleg evangélikus) kisebbségek vannak. Borneó, és annak két külön állama, Sarawak és Sabah a maláj államszövetség része, de kivételesen keresztény többségű államok. A különféle népek békében élnek egymás mellett, a hidzsábos, fejkendős nőkkel együtt különösebb megrökönyödés nélkül közlekednek a miniszoknyás, nyugati ruhás helyi nők és a turisták is nyugodtan vehetnek rövidnadrágot. Mecsetekbe amúgy sem engedik be a nem muszlimokat. A strandokon teljes nyugalomban fürdenek és szelfiznek együtt a burkinisek és a bikinisek, egyedül a monokini nem engedélyezett.

Egyedül is biztonságos

Borneó biztonságos, a turistás helyeken egyedül is nyugodtan kószálhatunk. Csak a Fülöp-szigetek felé eső szigetvilágban van kicsi biztonsági para, ott ugyanis pár embert évekkel ezelőtt elraboltak kalózok, így külön járőrök és erősebb biztonsági jelenlét van. Sehol nem ajánlott egyedül, vezető nélkül elindulni a jelölt úton kívüli esőerdőbe, minden évben van pár mentő expedíció. Minden nemzeti parkban regisztrálni kell be- és kilépéskor a saját biztonságunk érdekében. Amiért még lehet aggódni az a helyi hajók állapota, rendszeresen fordulnak elő tengeri hajóbalesetek, ahol a hajó felborul, eltűnik, és általában vagy a műszaki állapot, vagy a túlzsúfoltság miatt történik katasztrófa.

Időjárás, mit pakoljunk, egészségügy

A döglesztő, 30-35 fokos párás meleg egész évben konstans. Meleg van még este is, és sokat esik. Mi februárban voltunk, ami Borneón nem számít főszezonnak. A főszezon  a nyár, azon belül is július- augusztus, Sarawakban pedig beachezni csak májustól októberig lehet. Aki tőlünk a télből a nyárba elsősorban beachezni szeretne menni, az a Sempornából elérhető szigetek felé irányuljon. Mi csak a Kota Kinabaluval szembeni szigeteken pancsoltunk és vízisportoltunk.

Esők, erdők!

Lévén a trópusok archetípusa, Borneón esőre mindig kell számítani, de ott is a klímaváltozásra mutogatott mindenki, hogy ugyanis nem volt elég eső a monszun alatt. Nekünk azért kijutott belőle, érdemes nemcsak sima esőkabátot, hanem valódi esőponcsót hozni, különös tekintettel a Sarawakban kószáláshoz. Egy méretes esernyő sem hülyeség. Jó hasznát lehet venni a könnyű, eldobható klasszik nejlon esőponcsóknak is, nekem egy ilyen kivédett pár bugyiig elázást. Borneón februárban leginkább a drámai jelzővel írható le az idő. Délelőtt mindig kisütött, délután és esténként szinte menetrendszerűen jött egy dézsábólöntik típusú zuhé. Mindez gyönyörű, vad színekben játszó tájképekre ad lehetőséget.

A csomagot nem kell túlspilázni. Négyünknek volt összesen 30 kg feladott csomagja. Ruhákból csak könnyű, gyorsan száradó, strapabírót érdemes vinni. A népszerű, kiépített utas dzsungeltúrákhoz elég egy zárt orrú! túraszandál is, kell egy zárt sportcipő és egy gumipapucs. Hosszú nadrág és polár pulcsi hazafele és a hideg repülőkre, túlhűtött helyiségekbe kell csak.

Csípnek!

Borneón nemcsak a kedvesnek tetsző, jajdemegsimizném szőrös vadállatból van sok, akik úgysem merészkednek közel, hanem a mindenféle ízletlábúakból is, akik az erdőkben akaratunk ellenére is kedvelik a társaságunk. Szúnyogriasztó szükséges, de akár van, akár nincs, senki nem ússza meg csípések nélkül. Maláriától nem igazán kell tartani. A gyógyszeres elsősegély szettben legyen fertőtlenítő, ragtapasz és nem árt egy levél széles spektrumú antibiotikum sem. Engem nem tudom mi csípett meg, de sikerült úgy elkaparnom, hogy elfertőződött, és muszáj volt antibiotikumot szednem. Orvoshoz végül nem kellett mennnem.

Jó ( értsd: nem a legóccsóbb!!) biztosítás nélkül senki ne induljon útnak. Nem elég a bankkártyához adott biztosítás, mert az kb semmit sem térít. A Netrisk.hu és a biztositas.hu oldalakon jól összehasonlítható és megköthető az úti biztosítás. Oltásokból a hepatitis A, tífusz alap minden trópusi úthoz, a többit az oltóközpontokban érdemes egyeztetni. Ajánlják malária gyógyszer szedését is. Én 20 éve utzaom trópusokra, egy út kivételével sosem szedtem a mellékhatások miatt, de ezt mindenkinek magának kell mérlegelnie.

Hirtelenjében ennyi a mi-merre-hányméter kategóriából. Kérdések természetesen jöhetnek itt kommentben, vagy méginkább észreveszem ha a Mira!Donna facebook oldalon teszed fel.

• Borneo
• borneói nagyorrú majom
• dzsungel
• esőerdő
• Kota Kinabalu
• Kuching
• Malajzia
• orangután
• rafflézia
• Sabah
• Sarawak