Chile (és Argentína): praktikus információk egyéni utazóknak

By MiraDonna
Ez a bejegyzés egy sorozat része, aminek a címe: Az üveghegyen is túl - Patagóniától az Atacamáig
Show More Posts

Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz: itt. Egyben kattintsd is le a Tetszik gomb legördülő menüjében a “See First” és az “Értesítéseket kérek” beállítást, mert csak így jutnak el hozzád a friss bejegyzések és az útközbeni gyorsjelentések.

Az üveghegyen is túl

2019 március 26 – április 23.

Saját szervezésben utaztam, (gyalog)túráztam családdal, benne két tini (10 és 13) gyerekkel az üveghegyen is túl, Chile és Argentína fenséges, zord tájain. Chiléhez illő hosszúságú, TLDR poszt praktikus információkkal, megtett útvonallal, jótanácsokkal ha te is magad vágnál neki egy olyan utazásnak, ahol fokozottan igaz az egyébként buddhista örökbecsű: az út célja az út maga.

Igen, ez is a világ egyik vége ( van azért neki néhány ), tényleg nagyon messze van, valóban eléggé drága, és nagyon fárasztó, munkás egy utazás oda. Nemcsak addig amíg elérünk a világ végéig, de ott karistolni is kihívás. A küzdelmesebb körülményekért cserébe csupa természeti leg-leg-leget, a világ egyik legcsodálatosabb és legérintetlenebb, a tömegturizmustól nem letarolt tájait, és a legcsillagosabb égboltját láthatjuk. Chilében és Argentínában a kolosszális díszletek között a kicsinek látszunk innen egyszerre ámulatbaejtő és néha borzongató, libabőrös érzése bennem nagyon felerősödött, tér és idő néha bizony összefolyt. Összeszedtem mi hogy csináltuk az utat, mit szerveztem előre, mit helyben, mivel közlekedtünk, mit néztünk meg, hol aludtunk, mit ettünk, mi merre hány méter.

“Aki Patagóniában siet, az elvesztegeti az idejét.”

Tartja a chilei mondás. Vagyis mindegy hogyan akarod a dolgokat, azok úgy mennek, ahogy a helyiek, vagy még náluk is inkább az arrafelé teljesen kiszámíthatatlan időjárás, és egyéb be nem tervezhető vargabetűk akarják. Egész Chilében, de különös tekintettel Dél-Chilében nehéz egy kész, utolsó szögig megtervezett programot végig vinni, mert mindig változik, és mert amolyan chilei idő szerint halad minden.

Chiléhez tehát idő kell

S mint tudjuk, az idő pénz. Ez jó és rossz hír is egyben egy chilei, különös tekintettel patagóniai út szervezéséhez, hiszen ugyan drágaság és távolságok, időjárási szélsőségek vannak, de ugyanezen okokból  sehol nincs tömeg. A legfontosabb praktikus jótanácsom, hogy szánjatok rá elég időt, hiszen a legtöbb szerencsésnek is legfeljebb egyszer adatik meg egy chilei út az életében. Ha már egyszer a világ végéig elbumliztok minimum 3 hétre menjetek, egyrészt azért mert az irdatlan távolságok és szélsőségek miatt ott 10 nap, 2 hét semmire nem elég, másrészt hatalmas karbon lábnyoma van egy Chilébe utazásnak ( ITT kiszámolhatod ). Tudom, a szabadnapok korlátosak. De ha csak 10 napod van inkább válassz közelebbi célt!  Mi 26 nap alatt a Húsvét-szigetek kivételével a leghíresebb chilei helyeket ugyan bejártuk, de korántsem éreztem úgy, hogy kimaxoltuk. Idő kell a fizikailag megerőltető túrák, úti viszontagságok kipihenéséhez is. Egy minimum 3-4, nekünk 6 napra bővített Torres del Paine trekking után a legedzettebbeknek is kell egy nap a sorok rendezésére.

Átszállási idők

A Chilébe (legtöbbször ez Santiago de Chile ) megékezés és a továbbindulás között annak ellenére kell legalább 2 napot hagyni, hogy Santiago nem valami érdekfeszítő hely. Ha hozzánk hasonlóan nektek is elveszik a csomagotok így több esélye van, hogy odasikerítik. Nekünk sem lett volna az egész  csomag kálváriánk ha a Santiagoba érkezésre nem csak 1 napot hagyok. Santiagoból egy napra el lehet kirándulni Valparaisoba, a graffitijeiről és színes házairól híres tengerparti kikötő városba.

Ha már Chilében vagytok akkor is minden átszállásra, jármű váltásra erős, legalább 4-6 óra idő ráhagyás kell. 2-3 óra átszállás egy santiagói 1000 km-es éjszakai buszozás után egy repülőjáratra simán nem lehet elég ha megcsúszik a busz, márpedig az megcsúszik, de nekünk olyan is volt, hogy felszállás előtt a repülőn dekkoltunk egy órácskát biztonsági probléma miatt.

Előre a bakancslistán!

És nemcsak azért mert a világ végén van és drága. Sajnos lehet, hogy mi még szerencsések voltunk, hogy láthattuk a déli jégmezők egyre olvadó szuper gleccsereit. A most már a bőrünkön érezhető klímaváltozás miatt a jövőben várhatóan még az eddiginél is nehezebb, drágább és egyre inkább meggondolandó lesz ezekre a távoli vidékekre menni.

Felejthetetlen, gyönyörű, de fizikailag is nagyon strapás egy ilyen út, ( még akkor is ha nem mindenki túrázik annyit mint mi ) ezért érdemes még a legaktívabb, és nem a nyugdíjas évekre hagyni. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak a 20 évesek merjenek nekivágni. Én is úgy tervezem, hogy 70 évesen is járom a világot, csak egészség legyen és térerő! Ha nyugdíjasként nem is váltok horgolásra a hátizsák cipelés helyett, azért elég valószínű, hogy akkor már inkább a közeli, kevésbé macerás helyeket kedvelem majd.

Szervezési, úti bonyodalmak

65 megjárt ország után az a véleményem, hogy a világ ezen szeglete nem éppen a legkönnyebben utazható. Néha úgy éreztem egy holdraszállás egyszerűbb mint Chilében elintézni valamit. A legtöbb problémát a szolgáltatók általános megbízhatatlansága, slendriánsága okozta. A laza latinos mañana szemléletre számítottunk, de azért nem ilyen töménységben. Szinte semmi nem úgy, akkor, és addig történt ahogy megbeszéltük, megrendeltük. Ezek az idővel megszépülő sztorik különösen frusztrálóak tudnak lenni ott ha még sokat fizetünk is érte.

Szerencsére a mi úti nehézségeink azért nem általánosak. Néhány nálunk több idővel rendelkező, főleg egyedül, hátizsákosan utazó ismerősnek viszonylag flottul ment minden, de családdal, és kötött időben utazni egy kicsit más. A mi néha túlélősre sikerült sztorijaink talán segíthetnek felkészülni hasonlókra.

A United légitársaság által elveszett csomagunk kálváriájától kezdve a megbízhatatlan busz, túracégig, az egyik hat órás út esetében egyetlen percet az indulással várni nem bíró buszsofőrig, és a kocsi kölcsönzőig, ami egyszerűen nem jött el a megállapodott helyre és időben a kocsijáért, mindenféle fennforgás volt. Az időjárásból is kaptunk hideget-meleget, de arra pont számítottunk.  A jó öreg Európát nagyon megtanultunk értékelni ezen az úton, merthogy ez egy kánaán bizony akár az árakat, akár a dolgok elintézésének egyszerűségét, vagy a gasztronómiát és a szolgáltatások minőségét nézzük. Erre is jó az utazás, az ember egyből jobban látja mi az, ami otthon megadatott.

Útvonalunk

Chilében a természet a sztár, amit az is jelez, hogy nem kis területének ötöde nemzeti park. Az általában legtöbbünknek korlátos időt Chilében szerintem nem a városokban kell tölteni. A hódítók és a földrengések is elintézték, hogy nincs számottevő építészet, az egyetlen kivétel a Világörökség Valparaiso. Na és a híres chilei designról és gasztronómiáról sem sokat hallottunk.

Dél-Amerika teljesen fehér folt volt nekem, nem tudtam mihez viszonyítani. Volt egy előzetes útitervünk, de nem szerveztem le az egész utat napra pontosan előre. Így is többször borult a dominó és kellett kicsit újratervezni rövidebb etapoknál is. Négy tájegységbe kóstoltunk bele az út során, ( azt nem merném állítani, hogy bejártuk…. ) melyből Patagónia és az Atacama sivatag Chile és Argentína legendás helyei közé tartoznak:

Patagónia, Chile: a világ egyik leghíresebb, és Patagónia legszentebb gyalogtúráját, a Torres del Paine W treket csináltuk meg egy kis kikandikálással az O trek útvonalára. El ne indulj ide a nyári főszezonban (decembertől-február vége ) trekkingre csak úgy tessék-lássék, előkészületek nélkül mert könnyen lehet, hogy hiába utazol 14ezer km-t, nem fog sikerülni!
– Patagónia, Argentína: megnéztük a Los Glaciares Nemzeti Parkot nemcsak a Perito Moreno gleccserrel, és túráztunk a világ egyik ikonikus hegyvonulata, a Fitz Roy, avagy indián nevén El Chalten körül.
– Közép-Chile: Puconban vulkánok és termálfürdők között töltöttünk 5 napot, ahol az is megesett, hogy a Villarrica vulkánról fenéken csúsztunk le, és a világ egyik legkülönlegesebb termálfürdője, a Termas Geometricas is itt van.
– Atacama sivatag: az összes általam megjárt sivatag (Szahara és Namíb sivatag ) közül a legváltozatosabb tájkép, lámák, vulkánok, gejzírmező és szelíd kóborkutyák.

Az alábbi 26 napos útvonalból (plusz 1-1 nap az oda-vissza repülés ) lehet szemezgetni, bejárt, kipróbált, megcsinálható. Így akár jó előre is meg tudod venni a belföldi repülőjegyeket, amivel lehet jobbárasítani a közlekedést. Az út nagy részét, 21 napot Chilében, 5 napot Argentínában töltöttük. Patagónia (a chilei és az argentín oldal jól bejárhatók együtt ) és az Atacama sivatag kihagyhatatlan. Mi túrázós család vagyunk, a Torres del Paine trekkingre 6 napot szántunk, de a W megcsinálható 4 nap alatt is, vagy lehet akár csak 1-1 napot is túrázni ha nincs szállás a parkban. A legtöbben csak a híres, napi túrával Puerto Natalesből is megcsinálható Torres gránit tornyokat vagy a Grey gleccsert nézik meg. Bár Patagónia elemi erejét szerintem egy igazi gyalogtúrával lehet a legjobban beszívni, kevésbé sportosak Punta Arenasból is számtalan programot találnak a pingvin, fóka nézéstől az erőd látogatásig.

Útvonal bontás

  • Márc. 26. Bécs – Newark-Houston-Santiago (United Airlines ), érkezés márc. 27. reggel
  • Márc. 27. Santiago
    PATAGÓNIA – CHILE
  • Márc. 28. Santiago – Punta Arenas  repülés ( Sky Airline ) – Punta Arenas – Puerto Natales busz ( Buses Fernandez )
  • Márc. 29. Puerto Natalesből busz – Torres del Paine Nemzeti Park: Torres Central tábor
  • Márc. 30. – Torres del Paine trekking: Torres Central – Camp Seron 13 km
  • Márc. 31. – Torres del Paine trekking: Camp Seron – Chileno Camp, 20 km
  • Ápr. 1. Torres del Paine trekking: Chileno Camp – Mirador Las Torres – Chileno Camp – Los Cuernos Camp, 21 km
  • Ápr. 2. Torres del Paine trekking: Los Cuernos Camp – Paine Grande Camp, 14 km
  • Ápr. 3. Torres del Paine trekking: Paine Grande Camp – Glacier Grey Camp, 13 km
  • Ápr. 4. Torres del Paine trekking: Glacier Grey Camp – Paine Grande Camp, 13 km. Paine Grande – Pudeto katamarán a Lago Pehoe-n – busszal Puerto Natales
  • Ápr. 5. Puerto Natales
    PATAGÓNIA – ARGENTÍNA
  • Ápr. 6. Bérelt autóval Puerto Natales – El Calafate ( 250 km ) – Los Glaciares Nemzeti Park
  • Ápr. 7. Hajózás a déli jégmezők gleccserei között, Perito Moreno, Spegazzini, Upsala ( Cruceros Marpatag )
  • Ápr. 8. Perito Moreno ice trekking, El Calafate – El Chalten (220 km )
  • Ápr. 9. El Chalten – 20 km gyalogtúra a Sendero Fitz Roy-on a Mirador Lago los Tres kilátóhoz
  • Ápr. 10. Autózás vissza Chilébe, Puerto Natalesbe (430 km), onnan busz Punta Arenasba ( 250 km)
    KÖZÉP-CHILE
  • Ápr. 11. Repülő Punta Arenas – Puerto Montt – reptéren kocsibérlés – Pucon
  • Ápr. 11 –15 Pucón, esőnap, lovas trekking ( Antilco ), Termas Geometricas vulkanikus fürdő
  • Ápr. 15. Villarrica vulkán megmászása. Estefelé bérautó vissza Puerto Montt-ba, éjszakai busz Puerto Montt – Santiago
  • ATACAMA SIVATAG
  • Ápr. 16. Santiago – Calama repülés (Latam ), kocsibérlés reptéren, pickup Europecar – San Pedro de Atacama
  • Ápr. 16 –22. San Pedro de Atacama – Laguna Cejar, Laguna Chaxa, El Tatio gejzírmező, Chiu-Chiu falu, Salar de Tara, Cerro Torre csúcs (5600 m), séta lámákkal, Valle de la Luna, Valle del Muerte, Qebrada de Jere, Las Cornisas trail futás, Pucara de Quitor
  • Ápr. 22. San Pedro de Atacama – Calama – Santiago repülés (Latam ) – Santiago – Houston – Chicago – Bécs  repülés (United, érkezés ápr. 23.)

Éghajlat, szezonok

A szélsőségesen keskeny és langaléta ország 4300 km hosszú és maximum 175 km széles, vagyis vannak távolságok. Mintha az olasz csizma mediterrán sarkától Norvégia fagyos csücskéig mennénk. Már ez kihívássá teszi itt az utazást. Mikor már 12 órája buszoztunk de még az ország negyedét sem tettük meg azért az mellbevágó. A keskenység és hosszúság változatos földrajzi elemekkel – Csendes-óceán, Andok hegyei, gleccserek, fjordok, sztyeppék – szélsőséges éghajlatot jelent. Az időjárás Chilében, különösen Patagóniában teljes lutri, a nyár sem garancia semmire.

Az évszakok pont fordítva vannak, vagyis ott a nálunk télinek számító hónapok (decembertől február végéig) a nyár ideje. A legtöbb turista ekkor megy Patagóniába. Ázsiai léptékű turista invázió sehol nincsen, de érdemes az őszi ( március, április eleje), és a tavaszi (október vége, november) hónapokat is megfontolni. Volt ugyan eső, és rendesen kellett küzdeni az elemekkel, de ősszel nem tapostuk egymás sarkát a Torres del Paine trekkingen, és csodás napokat is kifogtunk, nem bántuk meg. Télen legfeljebb expedícióval lehet a Torresbe menni, április végén bezárják az összes tábort. Közép-Chilében a főleg német bevándorlók lakta Lake District tóvidéken, Chiloé szigetén az őszi áprilisban szinte minden be volt zárva. Puconban még ősszel és tavasszal is van élet, de rengeteget esik, a főszezon télen viszont állítólag ott már elviselhetetlenné tud nőni az outdoor kalandorok száma. Santiagoban szinte mindig jó mediterrán a klíma, és az Atacama sivatagba, fel északra, Arica környékére is egész évben érdemes menni. A legtöbben Patagóniával egybekötve az Atacamába is decembertől február végéig mennek. Bár a Csendes-óceán végig ostromolja Chile partjait, Chilében vannak érdekesebb dolgok a tengerpartnál, hacsak nem vagyunk szörf bajnokok.

Pénzügyek, költségek

Nincs mit szépíteni, Chile extrém drága. Nem Dél-Amerika Svájca, inkább Norvégiája az árak tekintetében. Minél inkább a két földrajzi szélsőség, Patagónia és az Atacama felé irányulunk annál drágább. Cserébe Chilében rendkívül üdítő, hogy hervasztó sorbanállós tömeg, punnyadt izzadós idő sehol nincs. Mindössze 15millióan lakják az országot, ebből is 10millióan az ország kevésbé zord középső vidékén, csak Santiagoban 6millióan élnek. A kis népsűrűség, és az óriási távolságok, nehéz megközelíthetőség is okozzák az orbitális árakat a két végén. Összességében a tengerentúli repjegyen felül napi legalább 30-40ezer Ft-ot  kell fejenként szánni chilei utazásra, ebbe egyszerű fürdőszobás szoba fér bele hostelben, apartmanban, cabanas-ban, a Torres del Paine-ben sátras túra, egyszerű étkezés, főleg buszos közlekedés és néhány időben megvett belföldi repjegy, belépők. Költséget lehet csökkenteni, illetve kényelmet növelni ha hárman-négyen összeálltok, mert úgy már autót is megérheti bérelni.

Nemcsak az odajutás, de az ott tartózkodás is drága. Az élelmiszer és a különböző belépők, túraprogramok díjai az egekben vannak Chilében. 1 Chilei Peso=0,43 Ft volt 2019 áprilisban. Egy szupermarketes bevásárlásra legalább 2x-es szorzót kell számolni az itthoni árakhoz képest, éttermezni pedig kifejezetten luxus, 4 főre az 50-60ezer Peso (21-26ezer Ft ) átlagos, de Patagóniában és az Atacamaban simán 80-100ezer (34ezer – 43ezer Ft) Pesoba is kerülhet egy 4 fős vacsora borral. És nem fogunk a gasztro élményekről ódákat zengeni! Emiatt is népszerűek a konyhás apartmanok. Érdemes a menüzős helyeket keresni, ahol ital nélkül általában 5000 peso körül lehet enni. A szállás a kajához képest jutányosnak mondható, nekünk 4 főre napi 64-81 USD között jött ki.

Belépők, túrák

Megdrágítja a chilei tartózkodást az is, hogy nagyon sok látványosság csak szervezett túrával érhető el, vagy valamilyen szolgáltatást muszáj igénybe vennünk hozzá. Példák: Grey gleccser ice trekking 150 USD/fő, 2 órás hajózás a Grey gleccsernél 120 USD/fő, 8 órás Villarrica vulkán mászás  70 0000 Peso, 4 órás terep lovaglás Puconban 30 000 Peso. És igen, állandóan számolgatni kell, az árakat hol chilei pesoban (CLP) adják meg, hol meg USD-ben.  Bár a fenti drága programokat épp ki lehet hagyni, a sok helyen a külföldieknek drágább belépőket nem lehet megspórolni. Példák: a Torres del Paine Nemzeti Park egyszeri belépő 21 000 Peso felnőtteknek, 6000 gyerekeknek, szerencsére ezért maradhatunk az egész trekkingre. Az Atacama sivatagban természeti látványosságonként 3-10ezer Peso a belépő, a Termas Geometricas fürdő belépője 28 000 Peso, de egy olcsóbb nem sztár fürdő is 12 000.  A gyerek kedvezmény nem általános, hol van, hol nincs. Négy főre már néha tudtunk alkudni kicsit, ezzel érdemes próbálkozni.

Argentína jelentősen, akár 30-40 %-kal olcsóbb lehet mint Chile az élelmiszer és különösen a programok tekintetében, a szállás kb ugyanannyi. A gleccser icetrekkingre 300 USD-ért nem ketten hanem négyen mentünk, és a 3 gigamega gleccsert érintő egész napos! hajós túra is benne egy szinte gourmet-nak mondható szendviccsel ott 4 főre 320 USD volt.

Pénz, bankkártya 

Chilében és Argentínában is a legtöbb szállást, és sok helyen az éttermeket, bevásárlást is lehet Visa és MC debit-kredit kártyával fizetni. Még a Torres del Paine trekkingen is sok kempingben működött kártyás fizetés, de csak erre nem szabad alapozni. Kell vinni kp-t is, elsősorban USD-t, de Euro is jó. Településeken az ATM-ek széleskörűen elterjedtek, de számolni kell a borsos banki díjakkal, és ebben Argentína a húha. Chilében maximum 200 000 Peso a naponta kivehető kp ATM-ből egy kártyával, Argentínában pedig egészen botrányos 100 USD-nek megfelelő összegű argentín peso, amire még banktól függően 10-15%-os! díj jön + az otthoni bankköltség. Szóval horror. Amit lehet igyekezzünk kártyával fizetni, Argentínába különösen jól jön USD kp-ben. Chilében vannak USD-t kiadó ATM-ek ( bár mi Puerto Natalesben ilyet nem találtunk ), végső esetben még azzal is jobban járunk ha ott kiveszünk USD-t és Argentínában beváltjuk. Sok helyen közvetlenül dollárral is fizethetünk, nem fognak ferde szemmel nézni…. Nagyon ajánlom a Revolut, Transferwise feltöltős kártyák használatát, amivel az adott ország pénznemében, átváltási költségek nélkül fizethetünk.

Szállás

Chile extrém drágsága ellenére szerencsére szállást könnyen lehet elfogadható áron találni. Az első két, a santiagoi és a puerto natalesi szállásunkat foglaltam le előre booking.com-on, illetve nyári főszezonban ( decembertől márciusig)  elengedhetetelen a Torres del Paine trekkinghez a kempinghelyek/refugiók indulás előtt akár 4-6 hónapos lefoglalása, mert a trekking körön bent a parkban csak a gyorsan betelő kempingekben/refugiókban/szállodákban lehet aludni. Ennek külön szappanoperába illő csínját-bínját a vonatkozó Torres posztban írom le részletesen. A többi szállást útközben foglaltam online ahogy haladtunk.

Sok hostel van, népszerűek az apartmanok, kiadó szobák, családi vendégházak is, és természetesen drága szállodák is léteznek. Nekünk 4 főre napi 64-81 USD között jött ki egyszerű, tiszta, fürdőszobás szoba, sokszor konyhás apartman. A megfelelő blogposztokban belinkelem őket. Mi a Torres del Paine trek kivételével mindenhol saját autót béreltünk, ezért nem volt szempont a központi elhelyezkedés, inkább az ár-felszereltség. Chilében és Argentínában sem általános a reggeli a szálláshoz, és ahol előfordul, ott sem svédasztalra, hanem egyszerű snack jellegű csomagolt dolgokra kell számítani.

Ha nemzetközi kártyával fizetünk elvileg Chilében 19, Argentínában 21% áfa fizetése alól mentesülünk, de ezzel sok helyen trükköznek, illetve mondják azt, hogy az már benne van az árban. Ha kp fizetünk akkor muszáj áfát fizetnünk, ki érti ezt…..

Habzsi-dőzsi

Chile gyenge pontja a gasztronómia, avagy Chilébe nem enni megy az ember. Sokan dicsérték Chile gyümölcs-zöldség, és a hal választékát, ami lehet, hogy Santiagohoz közel így van, de ott csak 1 napot voltunk.  Chilében mi legfeljebb az avokádóról és a borokról (a helyi Carmenera vörös fajtát kóstoljátok meg! ) tudtunk pozitívan nyilatkozni. Imádják a húst hússal, népszerűek a grillezett, sült cupákok, az asadok, parilladak, a lomo-nak nevezett tányér méretű steakek. Ettünk finom cazuela-t, ez egy cuccos mindentbele zöldséges kukoricás húsgombócos leves a Mapuche indiánoktól. Találkoztunk említésre méltó perui nemzeti eledellel, a cevichével, vagyis marinált hallal, és óceánparti ország lévén főleg merluza nevű hallal, de azért egyikről sem írtunk haza képeslapot, pláne a hozzá járó, 4 főre minimum 60- maximum 100ezer Pesos étterem számlákat látva. Jó, elismerem, Kubához képest mennyország a kaja.

Az étkezést sokszor oldottuk meg önellátásban az apartmanban főzéssel, hideg élelemmel. Nagy barátai voltunk az avokádó mellett a tonhal konzervnek és a tortillának, a Torres del Paine trekkingen pedig szinte teljes önellátásra rendezkedtünk be, cipeltük az ellátmányt, (részletek a Torres posztban). Jóárasítva meg lehet oldani egy-egy vacsit a nagy szupermarketek mindegyikében fellelhető egész grillcsirkével, ami egy kis porból készült krumplipürével 6000 pesóból megvan 4 főre.

Argentínában csak 5 napot voltunk, ott a híres argentín steak már megütötte nemcsak a kalória bevitel mércéjét. Apró szépséghiba, hogy kb évente párszor eszem steaket. Éttermezni ott sem olcsó, de jóval barátibb mint Chilében, és valahogy az egésznek komfortosabb, barátságosabb, kevésbé minden a pénzről szól érzete volt. A szállásokon páldául volt tea, kávé a szobához.

Közlekedés

A legjobb ár-érték-idő-sebesség-kényelem arányhoz Chilében és Argentínában is több közlekedési eszközt érdemes kombinálni.

Repülés Chilébe

Egy dél-amerikai repjegy inkább a 300ezres kategória mint a 150. A tengerentúli repjegy kereséshez én is a Skyscanner, Momondo, Google Flights és hasonló oldalakat használom, de foglalni legtöbbször a légitársaság saját oldalán szoktam még ha párezer Ft-tal drágább is, mert ha bármi gond van akkor közvetlenül velük kommunikálhatok. Másik favoritom a Pelikan, mivel a szlovák cégnek van magyar ügyfélszolgálata is, és még sosem csalódtam az ügyintézésükben. Érdemes bécsi indulást is nézni, így találtam 200ezerért az USA-n keresztül 2 átszállásos nagyon hosszú, egy napos utat jelentő jegyet Santiagoba. Az USA átszálláshoz ESTA is kell és nagyon macerás az egész bebocsáttatás, a 3-4 órás sorok mellett a Bécsben feladott csomagot is fel kellett venni Newarkban, és újra fel kellett adni tranzit esetén is. Senkit nem érdekelt Newarkban, hogy csecsemő ordít vagy 80 éves aggastyán kornyadozik a sorban órákat, pedig ez főleg szervezés kérdése. Agyrém.

Előfordulnak 160ezer Ft körül jegyek Madridból, Barcelonából, Rómából is Santiagóba, de ezek csak első blikkre hangzanak jól, ugyanis oda el kell jutni fapadossal, amit nem lehet kicentizni. Valószínűleg szállást, és csomag feladást is kell külön fizetni, márpedig Patagóniát nem lehet egy kis kézipogyóval betámadni.

Rizikós ha valami miatt a fapados törli a járatot, nem kellemes ilyen miatt bebukni egy egész dél-amerikai utat. Természetesen előfordulhat, hogy valakinek még ezzel együtt is jó, a lényeg, hogy ne csak az első pillanatra jól hangzó árat nézzük.

Repülés Chilén belül

Lehet spórolni-gyorsítani-kényelmesebbíteni az úton ha a nagyobb távolságokra a belföldi repjegyeket 3-4 hónapra előre megvesszük, ehhez azonban pontosan kell tervezni, ami művészet egy ekkora országban. Chile fapados légitársasága a Sky Airline, ahol novemberben még 160 USD-ért dobták utánam március végére 4 főre a Santiago – Punta Arenas repjegyet feladott csomagokkal. A másik három repjegyünket csak Chilében vettem meg útközben mikor már be tudtuk lőni mikor hova tudunk eljutni. Három héttel utazás előtt a Latam dobott jobb árat, amiben szintén látszott Patagónia izoláltsága.

Az egyirányú Punta Arenas – Puerto Montt 1600 km-es repjegyünk 4 főre csomaggal (300ezer CLP=438 USD), drágább volt mint a retúr Santiago-Calama-Santiago jegy az Atacamába (239ezer CLP=350 USD). A légi közlekedés mindig Santiagon keresztül vezet, tehát olyan jegy nincs, hogy Punta Arenas – Calama, csak olyan két jegy, hogy Punta Arenas – Santiago és Santiago-Calama.

Puerto Montt Patagónia felső széle, innen már vezetnek közutak északra Chilében, de eddig csak hajó, repülő, vagy Argentínán át vezető közút a megoldás.

Busz

Ha több időnk van hosszabb távra is olcsóbb a buszozás, legalábbis Puerto Montt-tól felfelé. Szinte óránként indulnak buszok a nagyobb városokból Santiagoba, és onnan északra, rengeteg busztársaság van. A hosszú távú 1000 km körüli buszjegyek ára 10-15ezer CLP (4300 – 6500 Ft) között mozog. Lehet szállást spórolni éjszakai busszal is, érdemes a félig fekvő cama, semi-cama elhelyezést választani, ezek széles, egy sorban csak 3 üléses kényelmes expressz buszok, de élelmet és vizet ne felejtsünk vinni, a Pullmann Bus Puerto Montt – Santiago éjjeli járaton még vizet sem adtak.

A Torres del Paine Nemzeti Park megközelítéséhez Punta Arenas reptérről 1-2 óránként megy több busztársaság (Buses Fernandez, Bus Sur, 9-10ezer CLP/út ) a trek bázis településére, Puerto Natalesbe (250 km 3 óra ). Jegyet előre is lehet venni a Busbud weboldalon, de fontos, hogy az itt vett jegyeket ki kell nyomtatni, a kalauzok nem fogadják el telefonon. A busztársaságok saját website-jai olcsóbbak picivel, de itt nem mindnél tudunk jegyet venni mert soknál kötelező megadni az ún. RUT number nevű chilei adószámot, ez turistáknak nincs. A Busbud-on ezek a társaságok is foglalhatók.  A csomag elveszésünk miatt a Punta Arenas- Puerto Natales utat 4x jártam meg, mindig volt üres hely, és a kalauznál is lehet jegyet venni. Puerto Natalesből szintén buszokkal lehet eljutni a Torres Centralhoz (a híres gránit tornyokhoz legközelebbi hely) és a Pudeto-tól menő katamarán állomáshoz, amivel a Paine Grandétól a Grey gleccsert lehet napi gyalogtúrával bevenni. Ezeket saját magunk is meg tudjuk csinálni, szerintem teljesen felesleges ezekre vezett túrával menni.

Autóbérlés

Chilében sok látnivalóhoz közvetlenül csak saját járgánnyal, vagy valamilyen túracsoporthoz csatlakozva tudunk elmenni. 3-4 főnek Chilében érdemes az adott helyen kocsit bérelni, de az Atacama sivatagban a magas túra árak miatt már akár két főnek is. Kivétel a Torres del Paine trekking. Ott felesleges a bérelt autónak napokig állnia egy parkolóban míg mi túrázunk, hiszen a buszok elvisznek a túra kezdő-végpontjához ( Pudeto katamarán, vagy a Torres Central tábor).

Mi kocsit béreltünk Puerto Montt (Közép-Chile) és Calama (az Atacama sivatag) repterén, és Puerto Natalesből is a csomag káváriánk miatt dugába dőlt buszos kísérlet után inkább a kocsit választottuk az argentín patagóniai rész bejárásához. Előre online foglaláshoz csak horror árakat találtam, de a reptereken és Puerto Natalesben körbekérdezve volt versenyképes bérautó ajánlat. Az árak szórnak, Patagóniában egy Argentínába is átvihető normál kocsi 45ezer Peso/nap volt ( Tom Rent a Car, minden korrekt volt ) az Atacamában egy pick up terepjáró 65ezer CLP/nap, (Europcar),  Közép-Chilében (Chilean Rent a Car normál kocsi 26 800 CLP/nap) olcsóbb volt kocsit bérelni. A Chilean követte el azt a szarvas hibát, hogy nem jelentek meg a buszállomáson a megbeszélt időben a kocsiért.

Argentínába a Los Glaciares Nemzeti Parkba sokan busszal mennek át Puerto Natalesből, de a bérelt autót is át lehet vinni Argentínába ha visszahozzuk. A retúr buszjegy Puerto Natales – El Calafate között 35ezer Peso, és onnan még buszozni kell a 80 km-re levő Perito Moreno gleccserhez, vagy transzfert fizetni a különböző befizetett túrák kezdőpontjaihoz, illetve további buszjegyet kell venni El Chaltenbe a Fitz Royhoz. Mérlegelni kell mi éri meg jobban,  ami attól is függ merre megy az utunk tovább. Ha Argentínában maradunk, akkor nyilván a busz játszik, és esetleg Argentínában érdemes kocsit bérelni. A benzin picit olcsóbb mint nálunk.

A háztól házig cipekedésmentes kényelem 4 főre, és hogy nem voltunk menetrendhez kötve megérte azt a kicsit, amivel így többe került mintha mindenhova buszozunk, trenszferezünk, taxizunk.

Kocsibérléshez itt is fontos, hogy valakinek (nem kell feltétlenül a sofőrnek ) rendelkeznie kell hitelkártyával, amin változó összeget zárolnak biztosítéknak (Patagóniában 500ezer CLP, Közép-Chilében 300ezer CLP, az Atacamában a Pickuphoz 1millió CLP), amit természetesen a végén feloldanak ha nincs probléma. A zárolást banktól függően oldják fel, de akár 30 nap is lehet. A kocsi sérüléseket mindig alaposan filmezzük, fotózzuk le átadás-átvételkor és irassuk alá az alkalmazottal, nekünk ebből gondunk nem volt. Az Atacamaban kizárólag teljes biztosítással adott pickupot a Europecar, és még szerencse hogy míg én a csomagokra vártam a férjem intézte a kocsit, mert Húsvét szezon lévén voltak, akik kocsi nélkül hoppon maradtak! A másik két bérlésnél nem nagyon erőlködtek extra biztosítással. Van egy éves, pár ország kivételével mindenhova érvényes világ excess biztosításom, ezzel a sok helyen a bérlés díját megduplázó önrész eltörlő biztosítást lenullázom. ( 64,5 GBP/év, mielőtt kötöttem utánanéztem a véleményeknek, többnyire fizettek baleset esetén.)

Nyelv, kultúrsokk

A turistákkal érintkező chileiek pötyögnek kicsit angolul, de sokra ne számítsunk. Egy minimális spanyol tudás megnyit ajtókat, de ennek híján el lehet boldogulni a Google Translete offline letöltött spanyol-angol fordítójával. A spanyol tudás sem feltélen jelent sokat. A férjem kiválóan beszél spanyolul, csakhogy a chileiek szerintem nem spanyolul beszélnek hanem modjuk úgy, chileno-ul, de a legtöbb problémát az okozta, hogy erősen szelektív a figyelmük. Nem akarok általánosítani, de a rengeteg úti bonyodalomból óhatatlanul ilyen sommás mérleget von az ember. A segítőkészséggel nincs gond, ígéret, mosoly, Sí, señora, mindig akadt, de valahogy a megvalósítás mégis elmaradt, elfelejtették, nem csinálták meg a munkát.

Miről is beszélek? A United által elhagyott csomagunkat Punta Arenas repteréről, a Latam-tól Puerto Natalesbe a Buses Fernandez, cargo szolgáltatást is nyújtó busz cégnek nem sikerült elhoznia, pedig minden kért adatot megadtunk az útlevél és csomagszám fénymásolattól az anyja nevéig. Egy hét múlva visszaérve a túráról, és nagyon vágyva már egy tiszta ruhára….. a csomag sehol. Kérdeztem a Buses Fernandez emberét reggel, miután harmadszor is ugyanazokat az adatokat megadtuk, hogy na akkor aznap elhozzák-e végre, válasz: nem tudja, telefonáljak délután, hogy még aznap este vagy csak másnap érkezik-e. Itt elpattant a cérna, felültem a következő Buses Fernandez…. :-O buszra, hogy oda-vissza 6 óra buszozás és 2 óra – természetesen késett, naná! – buszra várás árán magam hozzam inkább el. Slusszpoénként mikor Punta Arenas repterén leszálltam hívott a férjem, most szólt neki a Buses Fernandez, hogy elhozták a csomagot, este átvehetjük Puerto Natalesben….. Az a napom ment a levesbe, még szerencse, hogy szép a patagóniai táj. Ilyen sztorik folyamatosan, az egész úton történtek.

És ez nem rosszindulat, csak a latinos mañana, jó lesz majd úgy is, meg majd valaki megcsinálja mentalitás.

Appok

A fent említett Google Translate spanyol-angol offline módban letöltött fordító mellett hasznos a Spanish Dict offline szótár, és annak ellenére nélkülözhetetlen a maps.me Chile térkép letöltése, hogy sok helyen, pl buszállomásokon még ingyenes állami internet is van. Szintén érdemes előfizetni egy jó VPN szolgáltatásra (szolgáltatótól függően 3-10 USD/hó a költsége) mert lehetnek weboldalak, pl bankok!, amik VPN nélkül nem elérhetők. Chile esetében már itthonról fontos volt a VPN, mert a Torres del Paine W trek jó előre szervezésekor az ingyenes sátorhelyeket csak amerikai szerverről érkezve tudtam lefoglalni! Részletek a Torres del Paine posztban, ITT.  Én évek óta a NORD VPN-t használom nagy megelégedéssel. Eddig a világban mindenhol kifogástalanul működött Kubától Iránig, s bár ott még nem próbáltam, állítólag Kínában is megbízhatóan megy. Több mint 5000 szervere van 62 országban, egy előfizetés 6 eszközön használható, könnyen elérhető chat ügyfélszolgálat, pénzvisszafizetési garancia is van, és elő lehet fizetni akár csak 1 hónapra is.

A VPN a Virtual Private Network rövidítése, azaz virtuális magánhálózat. Utazóknak több ok miatt is fontos a VPN, de talán a legfontosabb, hogy VPN-nel az internetet erősen korlátozó, akár diktatórikus országokban is hozzáférünk minden megszokott internetes tartalomhoz és szolgáltatáshoz. A VPN használatával álcázni tudjuk magunkat, és úgy tudunk csinálni mintha egy másik országban lennénk épp, egy ottani IPcímmel. Ezt úgy érjük el, hogy a VPN bekapcsolásával egy a VPN szolgáltató által másik országban elhelyezett szerveren kapcsolódunk az internetre. Itthon is megfontolandó a használata, mert a saját IPcímünket, felhasználói, és bankkártya adatainkat tudjuk vele védeni illetéktelenektől. Fontos, hogy a VPN-t még otthon, vagy internet szabad országban kell telepíteni az eszközökre.

Közbiztonság

Jó, Chile Dél-Amerikán belül az egyik legbiztonságosabb hely. Eleve kevesen lakják, ezért törvényszerűen a bűnözés is alacsonyabb. Santiagóban vannak kerületek ahova nem érdemes betévedni, és ott állítólag nagyon sok a zsebes. Természetesen az alapvető elővigyázatossági normákat érdemes betartani, mi gyerekes családként nem éreztünk a világon semmi fenyegetőt vagy borzasztót. A legrosszabb arcú ember egy-két kéregető volt a puerto montt-i buszállomáson.

Internet, információforrások

A free wifi általános Chilében és Argentínában is a szállásokon, éttermekben, a santiagoi reptéren, Chilében még köztereken, állomásokon használható állami wifi is akad. Ennek ellenére érdemes kártyafüggetlen telefonba helyi SIMkártyát venni, az Entel nevű szolgáltató lefedettsége a legjobb. A santiagói reptéren az emeleten rögtön vehetünk SIMkártyát (20ezer CLP), feltölteni pedig egészen vicces, hogy nem az Entel irodákban hanem leggyakrabban gyógyszertárakban lehet!

Inspirációhoz a kötelező Lonely Planeten kívül ajánlom a Dél-Amerika blogot, Ponce Ági, egy Chilében élő magyar nő írja. Sok érdekeset olvastam még Székely Istvántól az Inka kék túra blogon, ahol 9 hónapos hátizsákos Dél-Amerika túráját dokumentálta, valamint a Mirador dél-amerikai utazásokat szervező cég blogján.

Mit pakoljunk?

Legyen legalább pár napos túlélő csomag ha a feladott csomag elveszne. Legfeljebb nem lesz rá szükség, de ha mégis akkor nagy áldás az előrelátás, mert sajnos nem ritka a csomag elkeveredés. Gyakorlott utazóként pont erre az eshetőségre felkészülve mindenkinek csináltunk egy egy hetes trekking túlélő csomagot, amiben a legfontosabbak benne voltak.  A Torres del Paine trekkingünket így annak ellenére meg tudtuk csinálni, hogy odafelé a United elvesztette az egyik feladott csomagunkat. Szerencsére a trekkinges csomagunk pont megjött, így megúsztuk némi pipere pótlással és túraeszköz bérléssel. A United Punta Arenasig tudta a Latam segítségével elhozni a csomagunkat Santiagóból, onnan nekünk kellett megoldani, azt mondták nyújtsam be a számlákat és kifizetik. ( Itt kezdődött a fent részletezett szappanopera, aminek a végén döhömben én is meg a buszos cég is egyszerre mentünk a csomagért. )

Chile szélsőséges időjárását nem lehet pihekönnyű csomaggal megúszni. A lényeg a réteges öltözködés, és ha valahova, ide nagyon érdemes az időjárás viszontagságait jobban tűrő, nem a legolcsóbb túracuccokat venni. A trekking felszerelést ott részletezem, de ha nem mentek ilyen túrára akkor is nagyon fontos a széldzseki-esőkabát (eső ellen az esőponcsó még hatékonyabb ), alá vékony pehely kabát, polár pulcsi, jó minőségű gyapjú és technikai aláöltözet, vastag zokni, túrázáshoz – szerintem – magas szárú goretexes túracipő, és vékony kesztyű, na meg sapka, sál!

Chilébe más országból nem engednek be semmi élelmiszert csomagolt snacken kívül, nem érdemes otthonról cipelt téliszalámi rudakkal próbálkozni.

Vízum, egészségügy

Vízum nem kell se Chilébe se Argentínába. Chilében a határon adnak egy belépő cetlit, azt gondosan meg kell őrizni mert kifelé le kell adni. A higiénia rendben van, a csapvíz, sőt Patagóniában a patakok vize is kristálytiszta és iható, oltás nem szükséges. Ha Argentína Ptagónián kívüli részei és Dél-Amerika más országai is az útban vannak a sárgaláz oltást kérhetik. Chile felett nagyon nagy az ózonlyuk, sok helyen kiírják az UV sugárzást is, nekünk ugyan ősszel nem kellett, de a nyári szezonban nagyon ajánlott az 50-es faktorú naptej.

Pin It on Pinterest

Share This