Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz ITT!
Hálásan köszönöm, ha adománnyal is támogatod a munkámat. ❤
Malmö, Kulla félsziget, Älmhult, Göteborg, Bohuslän Part, Trollhättan, Stockholm
2019. augusztus 9 – 21.
Mielőtt indultunk az egyik hasznos utazós magyar Facebook csoportban megkérdeztem a tapasztalt rókákat csinált-e valaki hasonló Svédországot átszelő és Norvégiában végződő autós utat, reális-e eljutni 24 nap alatt az Északi Sarkkörön túl levő Lofoten szigetekig, ami odáig lassú csalingázással és hazaúttal is számolva cirka 8000 km. Az általános magyar utazói közvélekedés a se nem szép se nem érdekes rút kiskacsa szerepet osztotta Svédországra, szinte mindenki csak Norvégiába küldött volna. Volt olyan, aki szerint Svédország legszebb helye nem ér a nyomába Norvégia legcsúnyább részének. Hm. Tudtam, hogy a teátrális kulisszákkal rendelkező szomszédos Norvégia a szupersztár, de azért ez a hurrogás meglepett. Úgyhogy most igazságot szolgáltatok Svédországnak, Hajdú B. István klasszikus aranyköpését idézve, beállok a kapuba, s védek! 🙂
Lagom – az északi buddhisták
A Svédországban tett körút aha élménye volt a legfontosabb svédikum, a ‘lagom’, a mértéktartás életvezetési filozófiáját gyakorlatba átültetve látni. A nálunk leginkább egyelőre önsegítő könyv formájában egyre több rajongót szerző északi életszemlélet tulajdonképpen egyfajta buddhizmus, csak mindenhol jelenlévő buddha fejek és egyéb hiedelmek nélkül. Gyomros kultúrsokk nem ért Svédországban, csak szép lassan nőtt az őszinte csodálatom, hogy hát igen, ezt így is lehet. A funkcionális hightech mellett a környezet, természet védelme és tisztelete, az elegáns, hip egyszerűség, a puritánság de nem spártaiság, az arany középút, az éppen elég, a semmiből sem túl sokat, és nem is túl keveset, a túlzás nélküliség, a letisztultság, a kiszámíthatóság, működő, megbízható dolgok, az elfogadás, befogadás, a nemek egyenlőségének mindig és mindenhol, és nemcsak a szavak szintjén! hangsúlyozása, a család munka elé helyezése, a hatékonyság, a probléma esetén jövő gyors segítség könnyen szimpatikussá teszik az országot.
Svédországban utazni a mindenfele lobogó szivárványszínű zászlók, elektromos rollerek, biciklik, sok természetjáró, gombászó, gyűjtögető ember, városokban tömegesen babakocsit tologató, bébiket etető apukák, új hazájukban beilleszkedő bevándorlók között a mi éppen bezárkózó, gyűlölködő, a bizalmatlanságot, ellenségkeresést, kiskapuzást, urambátyám világot, és korrupciót állami működéssé tevő, a gyerekeik oktatását a szülők kezéből kicsavaró illiberális országunkból nézve olyan volt mintha egy másik univerzumban lettünk volna. Ha az időjárás kicsit barátságosabb lenne még azt is el tudnám képzelni, hogy ott éljek. S bár a klímaváltozással mindenki veszít, az könnyen lehet, hogy arrafelé a jövőben még elviselhetőbb lesz az élet, egyes előrejelzések szerint 2050-re Stockholm lesz az új Budapest időjárásilag.
Ha úgy tetszik Svédországban még a természet is lagom. Svédország nem a kolosszális természeti látványosságok tárháza, nincs világ legnagyobb hegye, vízesése, vagy gleccsere. Nincsenek teátrális díszletek, de a természet a mindennapok része, ha egy svédnek van egy kis ideje már szalad is kifele. Szó szerint, az egész országban mindenhol futókba botlottunk. Hatalmas erdők, folyók, és rengeteg tó az emberek élettere, használják, járják. A városokban már nem az autók döngetnek hanem az elektromos rollerek és bicajok, és harmonikusan megfér egymás mellett a régi és a szupermodern.
Öresund híd
Svédország nyitánynak (amit persze megelőzött egy 1270 km-es autózás közben egy 2 órás kompozással ) a Dániát Svédországgal összekötő Öresund hídon ragyogó nap fogadott, de mire átértünk az egy irányba 47 Euróba fájó impozáns 8 km-es hídon jött egy zuhé. A hídon megállni tilos, de a két végén lehet jó látkép pontokat keresni, az Utsiktspunkt Öresundsbron ehhez egy jó hely, már ha épp nem zuhog. A napos képek ne tévesszenek meg senkit, majdnem mindennap volt pár órás napos időablak, de aztán jött a zuhany.
Malmö alatt a ficakban, a Falsterbo félsziget azonos nevű kempingjében táboroztunk le. ( Gyakorlati tudnivalók, árak, útvonal ITT, külön posztban. ) A homokos tengerpart folytatásaként gyönyörű mályvaszín erika virágtenger csúfkodott mindenfele. Az erika virág egész Dél-Svédország tájképét meghatározza a tavakon és erdőkön kívül. Strandoláshoz nem volt elég meleg, 20-25 fok, de az otthoni épp 35 fokos augusztus helyett kellemes volt. A homokba is írták az itteniek: “Alles gute Mama!” Jól időzítettünk, bár az augusztus Svédországban már nem igazán főszezon.
A régi és az új összesimulására Malmö
nagyon kellemes városa jó példa. Szeretem azokat a helyeket ahol az új harmonikusan kiegészíti, feldobja a régit, és az utcák, terek nemcsak közlekedő, hanem életterek, és minden a városlakók kényelmét, jóllétét szolgálja. A svédeknek csak röpke másfél hónapnyi nyár jut, ki is használják. Épp zajlott a Malmö Festival, Skandinávia legnagyobb nyári szabadtéri városi bulija. Az egész belváros egy nagy “sziget” volt, minden sarkon más színpad az operától a rockig, méghozzá ingyenesen egy hétig. Egy nap alatt megnéztük a régi belvárost, benne Malmö legöregebb házát, az 1558-ból származó Thottska Husetet, és a szép Malmö Castle érintésével kisétáltunk a Västra Hamnen modern kikötő negyedbe, ahol a híres Turning Torso, Skandinávia legmagasabb ( 190 m) épülete is van. A város sok pontjáról látható 54 emeletes felhőkarcoló különlegessége, hogy az aljától tetejéig 90 fokban csavarodik, mi meg utána ahogy próbáljuk befogadni. Az épület privát, irodák, lakások vannak benne.
A kikötőbe tett séta közben már feltűnt, hogy itt nem az autókra kell már figyelni, hanem az elektromos rollerekre, minden városban tömegesen használják a kis hangtalan járműveket. A múzeum kontingenst Stockholmra tartogattuk, de a meghökkentő helyek kategóriában a malmöi, bizarr Undorító Ételek Múzeumába azért bekukkantottunk volna, de sajnos zárva volt. A pihentagyú, de valószínűleg elég szórakoztató múzeumban a világ különféle rettenetes kajáit mutatják be, ha van hozzá gyomrunk. Állítólag van olyan étel, ami mellett táblán strigulázzák hány nap telt el látogatói hányás nélkül… Én szóltam! Mindenesetre ha valaki megnézi meséljen! 🙂
Tengerparti fürdőház és szauna
A 20-23 fokos hőmérséklet ugyan nem egy rekkentő strandidő, de Svédországban is lehet ám tengerben pancsolni vacogás nélkül! A helyiek simán tolják a homokos parton, de én borsószem királykisasszony vagyok a hideg vízhez még nappal együtt is. A megoldás Malmöben a város 1898 óta működő történelmi fürdője, a Ribergsborg Kallbadhus.
A joggal nagy népszerűségnek örvendő nudista áztatóban fafűtésű panoráma szaunából lehet bambulni a híres Turning Torsot és a modern kikötő negyed látképét, meg a szemben, igaz, kellő távolságban elhelyezett úszó stéget, ahova ki lehet úszni ringatózni és napozni, bár nekünk egy komplett jóga póz sorozatot is lecsavarodott egy pasi, ( élő Turning Torso ) majd vissza a szaunába melegedni. Ismétlés míg el nem unjuk. A férfi és a női részleg teljesen külön van saját szaunával, ahova tilos fürdőruhában beülni, ahogy az normális egyébként.
Van egy mindkét nem számára nyitott közös szauna is, és az úszó stégen is össze lehet pacsizni az ellenkező nemmel. A hosszú napozókon azért láttam fürdőruhában nőket, szóval akit zavar vehet fürdőruhát, de a többség teljes békében napozott anyaszülten, és higgyétek el, nagyon kellemes. Fotók, remélem érthető, miért csak távoliak vannak, szerintem a nyugis hangulat így is átjön. A belépő sem a világ pénze: 70 korona, kb 1800 Ft. Van egy jó kis kávézó, étterem is helyben, ajánlom kipróbálni!
Kulla félsziget
Estére már a Kulla félszigeten, Mölle falu mellett táboroztunk le. A félsziget óriási, tengerbe omló meredek sziklás partjain egy panorámás gyalogtúrát szándékoztunk tenni a Kullaberg Nature Reserve-ben, de számításainkat keresztbe húzta az ömlő eső. A környéken élő művészek főleg kerámiában erősek. A Mölle Krukmakeri nevű helyen a kerámia műhely mellé még egy kuckós bár-étterem is van, ahol 70-80 koronáért lehet kiadós egytál ételeket kapni. Egy naplemente erejéig még esőmentesen láttuk Skandinávia legöregebb és legmagasabbról világító tornyát, a Kullens Fyr-t, itt állítólag már több mint 1000 éve ég valamiféle jelzőfény a vikingeknek. Dél-Svédországban, főleg a Bohuslän Parton számos ilyen impozáns világítótorony van, némelyik (nem olcsó) szállásként is működik. A világítótorony alatt található egy nagyon vagány, egyszobás kör alaprajzú apartman, a Sólyomfészek. Nászutasoknak talán belefér érte 4500-5500 korona/éj. Itt egy állkeresgélős lista Svédország legkülönlegesebb szállásairól, melyek közül a tree hotel már snassznak számít a repülőben, ezüstbányában vagy víz alatt alváshoz képest.
Méghogy Svédország nem túl érdekes?
Na ugye! Akkor folytatom a meghökkentéseteket! 🙂 A First Camp Mölle-Höganas kempingből egy éj után szedtük a sátorfánkat, de a pár órára kirittyenő időablakban még legyalogoltunk egy szép zöld erdőn át Svédország egy másik szájtátós tájművészeti alkotásához.
Lars Vilk svéd művész az 1980-as években egy köves tengerparton építette évekig a mintegy 70 tonna uszadékfából összeácsolt óriási szoborlabirintusát. A Mad Max jelenetbe illő Nimis keresztnevű mega szobrot a látogatók apraja-nagyja giga mászókaként használja, ahogy azt kell. Méreteit jól illusztrálja, hogy az illegálisan épített objektum területére a hatóságokkal folytatott küzdelmében a művész egy miniállamot jegyeztetett be, ez lett a Royal Republic of Ladonia. A vicces, de komolyan köztársaság Ladonia vagy 20ezer virtuális állampolgárral büszkélkedhet, bárki megkapja az állampolgárságot, csak jelentkezni kell. A szabad ötletek műve végül tehát maradhatott, és bár a helyi önkormányzat továbbra sem listázza kiadványaiban a szürreális építményt, az elég sok látogatót vonz. Van egy kevésbé érdekes kő-beton szobor is a fa szörny mellett. A világ furcsa, érdekes látnivalóit listázó Atlas Obsurcánál is szerepel. Megérte az egy órás gyaloglást.
Az IKEA Múzeum
lett a következő esőprogramunk Älmhultban. Sok tradícionális, híres svéd márka felismerte a történelmi marketing erejét, és Svédországban is sok céges múzeum van, amik egyébként baromi érdekesek és szórakoztatóak. ( Japánban van még rengeteg fura céges múzeum, a Poharas Tésztaleves Múzeumban és a Kawasaki Múzeumban is jártunk. ) Az Ikea legelső 1950-es években nyílt áruházában kialakított múzeumban órákig lehet bolyongani és végigkövetni az Ikea sztorit, ahogy a semmiből nemzeti büszkeség, majd világmárka lett.
A kronológia szemléletesen meséli el hogyan bojkottálták először a beszállítók az Ikeát, aztán mégis eljutott a királyi látogatásig is, hogyan váltott a teakfáról először lengyel tölgyre, majd hogyan tette a bútornak sokáig alkalmatlannak tartott skandináv fenyőt trendivé, milyen társadalmi változások hatottak a termékeire, hogyan lett a funkcionális skandináv, “demokratikus design” úttörője a lapraszerelt bútorral, az Allen kulccsal és a svédikummá vált húsgolyóval. A múzeum shopban jópár csak ott kapható! exkluzív apróság is van, és egy igazi, az értékelések többsége szerint mesés IKEA Hotelben is lehet aludni. Mi a közeli Sjöstugan Campingben béreltünk egy éjre kabint, mert a zuhogó esőben nem volt túl vonzó a tócsákban sátrat verni. Naná, hogy az egész kabin Ikea volt, mi más?
Göteborgba
csak egy napra mentünk, itt a belvárosi egyszerű, tiszta Göteborg Mini Hotelben szálltunk meg. Bár az “őshazába” visszavitt Volvo révén felmerült, hogy szívesen tennénk egy látogatást a Göteborg melletti gyárban, de sajnos Volvo Factory Tour csak keddenként van angolul, és természetesen előre kell foglalni. Annyira nem voltunk rágyógyulva, hogy erre optimalizáljuk az útvonalat. Bár a legtöbb vélemény szerint nagyon érdekes, mi inkább a Bohuslän Parton szerettünk volna többet időzni.
Hipszter közszauna
Bár Göteborgban is akad látnivaló, egyetlen dolog érdekelt igazán, méghozzá egy szauna! Egyetemistaként fél évet Finnországban töltöttem, ahol a szaunázás beépült az életembe, ahol tehetem használom. Fürdőileg mi magyarok is jól állunk, nem volt kérdés, hogy Svédország leglátványosabb szaunáját ki kell próbálnom! Göteborg szenzációs városi weboldalán kattintgatva bukkantam az ingyenes szaunára. A belvárossal szembeni régi kikötő, rozsda övezetben, Frihamnenben alakították ki 2015-ben, hogy a város lakói közelebb kerülhessenek a vízhez. Különlegessége, hogy nagyrészt reciklált anyagokból épült. Az öltözők 12ezer borosüveg beépítésével sikerültek igazán hipszterré, az ötletet lopom.
A szauna belseje is nagyon látványos, olyannyira, hogy egyetlen gyors telefonos belső képet is csináltam hátulról a kakasülőről, mivel ez egy fürdőruhás szauna. Na és, hogy egy másik galaxisban járunk azt nemcsak az egész Göteborgban látható szivárványos zászlók és a rengeteg babakocsit egyedül toló, és pici babákat etető apuka mutatta. A frihamneni szauna öltözői feliratai így szólnak:
“ Itt két öltöző van: HE/ZE és SHE/ZE. Ha fiúnak tartod magad öltözz a fiúban, ha lánynak akkor a lányban. Ha nem tartod magad sem fiúnak sem lánynak használd bármelyiket, ha egyedül szeretnél öltözni van egy személyes öltöző fülke. “ A szauna nyitvatartást ITT csekkolni kell mert szezonfüggő, és elsősorban nappali intézmény.
A szauna mellett van egy klórmentes , természetesen tisztított fürdőmedence is panorámával a városra, és szintén reciklált anyagokból játszótér. Az élmény után folytattuk a mellette levő hipszter nyári Flus bárban fincsi, és svéd viszonyokhoz képest megfizethető rákocskás kajákkal és kèzműves sörökkel.
Kutyakaland és macskakő
A gőzölgés után Göteborgban még egy naplemente sétát tettünk. Másnap délelőtt a végre előbújó napon már csak egy rövid városnézést tudtunk csinálni, mivel a Slottskogen parkban reggel Kuszkusz kutyánk úgy döntött neki meg kell kergetnie egy szarvast. Ahogy Kuszi lejött a szarvas tripről, ugyan egyenesen a szállásra tartott lélekszakadva, de azért pár órácska elment a malőrrel. Az megint kiderült, hogy elképesztő tájékozódó képessége van. Szerencsénkre Göteborgban nincs nagy forgalom, és valaki már a szálláshoz nagyon közel elkapta és megnézte a bilétáját. Onnantól végig kénytelen volt pórázfogságon tartózkodni.
A régi macskaköves, 1600-as évekből származó Haga városnegyedben egy közepeset kávéztunk és ‘fikáztunk’ az izgalmakra. A fika a svéd kifejezés a családi, baráti kávészünetre, melynek fontos velejárója a fahéjas kanelbulle csiga mellett a csevegés is. Svédország városai a rövid nyarakon színes virágoskertté alakulnak, mindenhol gyönyörű, és nagyon kreatív városi virágkompozíciókat és növényeket láttunk, kertészek rengeteg ötletet (és magot) csenhetnek. Innen talán kiderült, hogy van a családban ki a virágot szereti, ezért megnéztük a Botanikus Kertet is szép régi üvegházzal, előtte kellemes kávézóval. Kicsit jobbárasított (itallal együtt 100 SEK /fő ) ebédre jól jött a találó nevű Feskekörka halpiac, vagyis a haltemplom. Az 1874-ben épült piac valóban templomszerű alakját norvég fa és gótikus kő templomok ihlették.
Majorna városrész
Tetszettek Göteborg szép kék retro villamosai is, amik az újakkal együtt harmonikusan illenek a városképbe. El is villamosoztunk az egykor munkások lakta, ma már menő stúdiók és dizájnerek által elfoglalt Majorna kerületbe a Göta Älv folyó partjára, ahol a régi tipikus göteborgi landshövdingehus emeletes faházakból van sok. A Göta Älv partján a hajók és egy vízi jegesmedve szobor mellett sétálva még több régi ipari ingatlanból trendi lakóházzá vagy irodává átalakított épületet lehet megnézni. A legimpozánsabb az óriási Carnegie Porter sörgyár vöröstéglás épülete, ma a meglepő módon nem is annyira extrém drága Waterfront szállodaként funkcionál szuper kilátással a folyóra és az Älvsborg hídra.
Ennyi fért egy bő napba Göteborgban, de aztán jobb híján mégis visszapattantunk a Bohuslän Partról később, mert egyik nap annyira zuhogott, hogy muszáj volt benti programot keresnünk. A sok helyen dicsért Universeumot választottuk, amit Svédország legjobb gyerekeknek szánt múzeumának tartanak. A belépő drága, de akár egy teljes napot el lehet tölteni a trópusi esőerdőtől a mozgó, életnagyságú őslények tetőkertjén át a világűr részlegig tartó látványtárban.
A Bohuslän Part
volt következő állomásunk. A jellegzetes erika virágszőnyeggel borított, mocsaras, óriási gránit sziklákból álló part melletti szigetvilág több mint 3000 kis szikla szigettel a kishajósok paradicsoma. Rengetegen kenuznak, kajakoznak, vitorláznak és búvárkodnak errefelé. Szerintem Dél-Svédország legszebb helye. A partmenti kis települések ma már tipikus turistafalvak a jellegzetes svéd pasztellszínekben pompázó vidám faházakkal. Az itteni First Camp Solvik-Kungsham kemping volt az egyik legkülönlegesebb szállásunk. Közvetlenül a parton, hatalmas sziklák közötti kis védett völgyben helyezkedik el, és van egy jó saját strandja is, csak épp az idő nem volt hozzá értelmezhető. A szürke sziklák csak azért nem mosódtak egybe az éggel mert mindenhol jelen van a fő elválasztó, az egész Dél-Svédországot végigkísérő sápadt rózsaszín erika virág, na és a pasztell színekben pompázó faházak.
Sajnos kajakozás vagy más sport tevékenység a tré időben nem jött szóba. Egyedül Smögen falucskában fogtunk pár órányi napot. Szerintetek is elég csúnya? Jártunk még Fjällbackában is, Ingrid Bergman kedvenc falujában. A színésznő annyira szeretett ott lenni, hogy hamvait is ott szórták a tengerbe. A róla elnevezett térről egy fa lépcsőn felmentünk a falu fölötti Vetteberget óriás sziklájára. Pazar 360 fokos, erika virágos :-), szürke felhős panoráma tárult elénk. Egy kis svéd fika, azaz kávé és süti kísérővel még jobb.
Akvarell múzeum és veterán Volvo-k
Másnap még erősebb zuhogó esőre keltünk, nem tudtunk mást csinálni mint a kis Bohuslän parti falvak között autózni és zárt tereket keresni. Megnéztük Tjörnben a Nordiska Akvarell Múzeumot, ahol a festményeken kívül maga a vízparti épület is érdekes, jó időben szuper stranddal. Egyébként még ennek a zord, szürke időnek is megvan a hangulata, az egész táj valóban olyan festővászonra illő, elmosódottan akvarelles volt még a zuhogóban is.
Említést érdemelnek még az oldtimer Volvok, amik – becsszó, én tényleg semmit nem szerveztem előre 🙂 – egyszercsak körbevettek minket a parton egy joyride úton autózva, pontosabban kompozva. Ahogy az egyik csilivili darabra írták: “a product of superb swedish engineering”. Ezeknek a kocsiknak német sofőrjeik voltak, de a svédek is imádják a veterán autókat, és gyakoriak nyáron az oldtimer találkozók. Ők is egy ilyenre mendegéltek.
Trollhättan, azaz Trollywood
Bohuslänról Stockholm felé vettük az irányt. Ez egy nagyobb iramodás volt, amit útközben megszakítottuk pár órára Trollhättan városkában. Épp végetért egy futóverseny, na meg favágásban is viaskodtak láncfűrész szponzorokkal. Muris lehetett, kár, hogy csak az elpakolást láttuk már. Trollhättan a népmesékből kapta nevét. Ezek szerint a Göta folyóban kis szörnyek, trollok éltek, a zúgókból felbukó szigetecskék pedig a trollok csuklyái voltak.
Trollhättant „Trollywood”-nak is becézik, az itt működő filmstúdióban több Lars von Trier film is forgott, és a van itt egy ma is működő, de ipari műemlék vízi erőmű is. A kanálisok, vízesések városának egyik látványossága a hajós zsilipelés, és a vízesés szabadjára engedése. A másodpercente 300ezer liternyi vizet lezúdító vízesést teljes robajló pompájában csak nyaranta lehet látni, júniustól augusztus közepéig ugyanis naponta délután háromkor az erőmű helyett ott engedik le egy ideig a vizet.
A trolloknál gyártották a Saab autókat is. Béke poraira, de a cég egyéb részei, úgyismint repülő és hadihajó gyártás továbbra is működnek. Ha már a Volvo főhadiszállásán kihagytuk, itt bementünk az érdekes koncepció autókat és matuzsálemi darabokat, versenyautókat is felvonultató Saab Múzeumba.
Stocholm feltúrva
Stockholmra 4 éj és 3 teljes nap jutott. A Stockholm környéki szigetvilágban is lehet kempingeket találni, de csak a Bredäng Campingből lehet jó tömegközlekedéssel gyorsan bejutni a városba. Az újfent zuhogó esőben első este konrétan egy fél konténerben kialakított emeleteságyas Ikea szobát béreltünk 860 koronáért. Ahogy a praktikus infó posztban már írtam, kutyákkal nagyon nem ajánlom Stockholmot ha a sétán kívül mást is akar valaki csinálni, ugyanis sehova nem engedik be őket a tömegközlekedési eszközökön kívül. Még a kempingből is utánunk telefonáltak, hogy nem hagyhatjuk őket ott pórázon akármennyire is csendben, árnyékban, nyugiban vannak.
Hajózz, sétálj, múzeumozz!
A svéd fővárosban szerintem három dolgot érdemes nagyon csinálni: hajózni lehetőleg ki a szigetvilágba is ( vö. Észak Velencéje 🙂 ), sétálni, és a fantasztikus múzeumokból válogatni. Teljesen le voltam nyűgözve a stockholmi múzeumoktól. Mindegyik nagyon átgondolt, kreatív és ötletes, érdekfeszítő, ismeretterjesztő, szórakoztató szemléltető eszközökkel, filmekkel, sőt, sok helyen színészekkel (pl. a Viking Múzeum ) és korabeli ruhákba öltözött, nemcsak a sarokban szunyókáló, hanem információbomba személyzettel (Skanzen).
Külön említésreméltóak a kiállítások, kirándulások leírásai, szövegei, melyik egytől egyig humorosak, sőt, önironikusak, érdekesek. Ugyan igyekeznek beavatni a svéd néplélek mibenlétébe, de nemcsak melldöngető nemzeti büszkeséget sugároznak hanem a malőröket is elmesélik. Az “Under the bridges” hajótúrán páldául volt egy sztori a város szerencsére lakatlan szigetére esett Saab repülőről. Az is irtó cuki, hogy a város szívében a Slussen zsilip feltúrt építkezése mellett külön ablak van a gyerekeknek, hogy bekukucskálhassanak mennyit haladtak, a felnőttek meg röhöghetnek a takaró plakát poénokon. Kedvenceim: “Ugye nem pont erre a képre számítottál mikor rágugliztál Stockhomra?” “Az első lépés, hogy beolvadj a helyiek közé: panaszkodj a Slussen átépítés miatt!” És végül a megoldási javaslat: “Csak gyere vissza 5 év múlva és lát látni fogod az eredményt!”
Girl Power
Leesett az állam attól is, hogy minden egyes programon, helyen külön van szó az adott témában a nők helyzetéről és szerepéről, legyen az a Vasa hajó építéséhez fa alapanyagot eladó özvegyek sztorija, hogy hol lakott a tetovált lány Stieg Larsson híres regényében, vagy hogy figyeljük meg a hajók személyzetét, 50 %-ban nő a kapitány. Svédországban nagyon fontos a nemek teljes egyenlősége, a nők előtt minden foglalkozás ugyanúgy nyitva van, ami olyan végletekig megy, hogy a svéd vasércbányászat fellegvárában, – hogy egy szép képzavarral éljek – Kirunában a bányász nők arányát 25%-ra szeretnék növelni! Ez utóbbi már nekem is extrém kicsit, de a hightech bánya világban nem arra kell gondolni, hogy a nők kormos arccal csákányoznak a bányában. 🙂 Majd mindezek után önostorzva mondta a hajótúra narrátor, hogy még mindig nincsenek ott, még mindig több a férfiak előnye, és ezen dolgozni kell még! Hát, nem tudom mi mikor jutunk el a nemek közti egyenlőségnek erre a szintjére.
Stockholm Pass
Másnapra szerencsére kirittyent, és az előrejelzés alapján a további három nap kellemesnek ígérkezett. Online megvettük a 3 napos Stockholm Pass-t (4 főre 3375 SEK) és hozzá a metróban a tömegközlekedésre jó Travel Cardot. ( 860 SEK) Drága, de még így is jóval kedvezőbben jöttünk ki mintha egyesével vettük volna meg a kinézett látnivalókra a jegyeket. Csak turbó városnézőknek érdemes kiváltani a Stockholm Passt, és csak a 2-3 naposat. Az egy napos szerintem nem éri meg, a több napos is csak úgy ha reggeltől 5-ig nyomjuk a túrát. 10-kor nyit, és délután 5-kor a legtöbb látnivaló, múzeum bezár, még a hopon-hopoff hajók és buszok és elmennek aludni. Érdemes megnézni a pass weboldalán a nyitvatartásokat, pár dolog van csak hosszabban nyitva, például a Fotografiska egészen éjjelig.
Stockholm hajókról látható vízi arcát borsos, hajókirándulásonként (2-300 korona/fő) áron nézhetjük meg, de a Stockholm Pass több hajós utat is tartalmaz. Fontos, hogy a hajókirándulásokra a passal helyet kell foglalni, amit sajnos csak aznap reggel lehet. 9:15kor nyitnak a belvárosi jegyárusító bódék a kikötőkben (Pl. Nybrokajen ), érdemes előtte fél órával odamenni, akkor biztos lesz a kinézett kirándulásokra hely még sor esetén is. A menetrendszerinti hajókról olcsóbban is láthatjuk a vízi Stockholmot, de nyilván ott a közlekedésen és nem a látnivalókon van a hangsúly. Rajtam kívül mindenki először járt a családból Stockholmban, ezért elsősorban a leghíresebb látnivalókat és egy-két gyerekek miatt érdekes programot csináltunk. Ha valaki nem először megy lehet jobbárasítani a stockholmi programot a sok sétán kívül jópár ingyenes múzeummal, ezekről itt egy lista!
Travel cardot érdemes venni, azzal lehet a mentrendszerinti hajójáratokon kívül a metróban is ingyenesen várost nézni, ugyanis a stockholmi metró egy óriási földalatti galéria. Ha már megvettük a passt mi a fizetős programokat pipáltuk ki elsősorban, de azért sasoltam, és ha megyek még tuti végigjárom ezeket a gyönyörű metróállomásokat. Nyáron még ingyenes angol nyelvű vezetett túra is van.
Látnivalók, kirándulások 3 napos Stockholm Pass-szal
Milliónyi a látnivaló, és rengeteg információ van róla. Nekünk ezek a programok fértek bele 3 napba a Stockholm Passal:
– A hopon-hopoff hajó (kutya nem mehet) és busz (kutya mehet ) akkor is nagyon hasznos városnéző eszköz ha nem is túl eredeti. Stockholmban szerintem hasznosabb most a következő pár évben a hajó, mert a Mälaren tavat a Balti-tengertől elválasztó tömegközlekedési csomópont Slussent, azaz a Zsilipet épp átépítik, bár a buszról meg olyan érdekességeket is felülnézetben láttunk mint a Svéd Parlament előtt Irán ellen tüntető iráni emigránsok csoportja.
– Drottningholm kastély és barokk színház hajóval. A hajó túra szuper, a svéd királyi család egyik kastélya Világörökség is, de ha az ember látott már egypár barokk kastélyt sok új nincs benne. Szép, de lehet, hogy legközelebb valami mást választanék. Ha már ez benne van a programban nem érdemes viszont kihagyni a kastély melletti színházat, ami egyike a kevés megmaradt barokk színházaknak, ahol eredeti díszletekkel és masinériával dolgoznak. ( A másik a közeli Cesky Krumlov Zamekjében van, ahol szintén jártam. Szerintem egyébként a “miénk” 🙂 szebb! )
– “Under the Bridges” hajótúra. Egy naplementés verzióra kaptunk helyet, és nagyon nem bántuk meg! Ez a több mint 2 órás hajókirándulás 12 híd alatt megy el, és a Mälaren tavon egy zsilipeléssel is megismertet egészen zseniális narrátor guide szöveggel.
– Vasa Múzeum. Erre szokás azt mondani, hogy ha csak egy múzeumot nézhetsz meg Stockholmban, ez legyen az! A svéd hadihajót 1626-tól 28-ig építették II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére, a kor leggrandiózusabb hadihajója volt, vagyis akart lenni. Ez is lett a veszte, mert tervezés abban az időben nem volt, a királynak meg senki nem merte megmondani, hogy a két sornyi ágyúra emelt magasság instabillá teszi a hajót, pontosabban biztosan senki nem tudta. Kevés volt a ballaszt is, és a hajó az első útján alig 1300 méter megtétele után a Gamla Stan közelében felborult, elsüllyedt, és több mint 330 évig, 1961-es kiemeléséig ott is maradt. Ironikus, de ha a pazar hajó nem süllyedt volna el ma nem láthatnánk, ugyanis biztosan tönkrement volna, de elsüllyedve a Balti-tenger és a Mälaren tó keverék vize, és az iszap úgy konzerválták, hogy abba nem tudott megtelepedni a más roncsokat elemésztő faféreg.
– Skanzen. Ezt is látni kell! Minden skanzenek ősanyja, a világ első szabadtéri néprajzi múzeuma halad a korral. Itt sem csak porosodnak az összelegózott házak, hanem sokszor kosztümös alkalmazottak mesélnek bennük, sütik a középkori kenyeret, keltik a korabeli Svédország illúziót. Mindemellet rengeteg állatot is megleshetünk, mi jól leragadtunk a farkasnál és a ( bébi) hiúzok etetésénél.
– Sankt Erik jégtörő hajó. INGYENES! Az 1915-től 1977-ig Stockholm körül szolgáló jégtörő hajó gyönyörűen megőrzött belseje lenyűgöző, és a hajó sztorit korabeli rövidfilmmel is elmesélik, ami sokat elmond Svédország korabeli szervezettségéről is.
– Finngrundet világítótorony hajó. INGYENES! Gyönyörűen karbantartott múzeum hajó pont Erik, a jégtörő mellett, a világítótoronyba is fel lehet mászni.
– Viking Múzeum. Itt egy nagyon jó színész avatott be minket a vikingek titkaiba, például a velük kapcsolatos populáris tévhitekbe is, minthogy nem is nagyon hordtak sisakot, de amit igen, az sem a filmekből ismert kétszarvú tülkös verzió, na és hogy a vikingek nemcsak Svédország szülöttei.
– Fotografiska. Szuper fotográfiai múzeum mindig valami jó kiállítással és menő múzeum shoppal, ráadásul éjjel 11-ig nyitva!
– Erik’s Gondolen bár/étterem. Útban a Fotografiska felé nekünk nagyon tetszett ez a hely. Eltéveszthetetlen, ugyanis a Slussen fölé kinyúló hosszú, levegőben lógó platformról lehet kukkolni a város jelenleg daruk táncával megküldött panorámáját. Naplementére ideális hely, csak pulcsi legyen!
– A Tekniksa Museet állandó kiállításán nagyon tetszett az egész családnak a bányászati rész, ahol még robbantás szimuláció is volt, a Londonból vendégszereplő Robots időszaki kiállítás robot felhozatala pedig a jövőt vetítette előre.
Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz ITT!
Hálásan köszönöm, ha adománnyal is támogatod a munkámat. ❤
