Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz ITT!
Hálásan köszönöm, ha adománnyal is támogatod a munkámat. ❤
Kanazawában akkora mákom volt, hogy igazi gésákat láthattam előadni. A 200 éves teaház tulajdonosnője gésaügyi gyakran feltett kérdések megválaszolásával avatta be egy kicsit a gésa titkokba a közönséget. Minden tavasszal és ősszel van néhány ilyen gésa show. Ez az élmény mindent vitt, de itt van Japán három legszebb kertje közül is az egyik, ahol ugyan a cserik még vártak, de a pink szilvafák virágoztak ezerrel. Naganoban a híres japán hómajmok adtak elő. A kurkászáson és szőranyán csüngésen kívül egymás kergetése és vízbe rángatása volt a majomszeretet műsor.
Kanazawa, Nagano
- márc. 28 – 29.
Kanazawa már kiesik a legnépszerűbb Japán túra főcsapásról, jóval kevesebben látogatnak el ide. Legfontosabb látnivalója a Kenrokuen kert, amit Japán három legszebb kertjének egyikeként tartanak számon. ( A másik kettő Okayamában a Korakuen és Mitoban a Kairakuen. ) Emellett Kanazawa tradícionális gésaváros, itt is sétafikálhatunk régi gésanegyedben, sőt, szamurájok nyomába is eredhetünk. Ha valaki nem lát addig elég ugyanolyan emeletes-tornyos japán kastélyt míg idáig eljut, annak az is van!
Kanazawa mintegy 400 km vonatozás Hashimotótól, így délre értünk oda, és csupán egy fél napunk volt a városra. A csomagjainkat még Hashimotóból előreküldtük a Fujinál levő szállásunkra, és a következő egy-egy éjszakás kalandokra csak kis hátizsákkal, könnyítve mentünk. Egy Namaste nevű kis vendégházban aludtunk, aminek a neve is elárulta, hogy tulajdonosa 15 évet élt Indiában. Jól tudott angolul, nagyon segítőkészen ajánlott a közelben egy klasszikus családi éttermet, és betájolta a kertet, a gésa- és a szamuráj negyedet.
A fél nap a kedves kis családi étteremben elköltött ebéden kívül a Kenrokuen kertre és a gésa negyedben egy sétára volt elég. A kastély és a szamurájnegyed hoppon maradt, de kastélyból már így is jól álltunk, és még a matsumotoi kastély is tervben volt. A Kenrokuen sokáig a kanazawai kastélyhoz tartozott, 1871-ben nyitották meg a publikumnak. Különlegességei a terebélyes, és emiatt aládúcolást, néha egész állványzatot igénylő gigantikus fenyőfái. A Kenrokuen jelentése:”A hat fenségesség kertje”. A kínai téjkép/kertépítészeti elvek szerint a tökéletes kert hat elengedhetetlen hozzávalója a tágasság, elkülönülő terek, művészi rendezettség, antikvitás/hagyomány, különféle módokon megjelenő víz, és széles panoráma. A kertben sétálgatva ezeket mind szemlélteti a sokféle vízfolyás, tavacska, hidak, teaházak, kilátók, artisztikusan elrendezett kövek, és a rengeteg manikűrözött növény, melyek közül minden évszakban valami más visz színt a zöld környezetbe.
Kanazawa északi elhelyezkedése miatt a cserik még kb egy hétig várattak magukra, de ezerrel nyíltak a kicsit korábban teljesítő kawaii pink szilvafák. A kertlátogatók többsége is a tavaszi szilvafa ligetben tömörült vidáman, mint ez látható a szelfiző kimonós lány/pár fotókról. Üdítő látvány volt őket nézni.
Gésa szpotting
Gésa= Japán, ez mindenkinek megvan. Ki ne szeretne igazi gésát látni ha egyszer Japánban van? Ez nem olyan egyszerű, hiába gondolnánk, hogy de hát hol, ha nem itt? Bár a gésa a japán kultúra igazi ikonja, nem lehet csak úgy gésa szpottingra menni a gésás városokban. Én sem számítottam rá, hogy a kiótói utcán pózoló kamugésáknál jobban megközelítem az élményt.( Lásd a Kimonóban Kiotóban fejezetet ITT. ) És akkor jött a jókor lenni jó helyen szerencséje. A Kiotó mellett szintén gésa fellegvárnak számító Kanazawában láthattam egy gésa estet.
A modern gésák ugyan továbbra is saját, szigorúan privát ügyfeleiket szórakoztatják elsősorban, a művész imidzs fenntartásához kicsit nyitottak a kívülállók felé. Kiotóban évente néhány alkalommal csinálnak nyilvános gésa táncot, úgynevezett odori-t. Ezekre elérhető áron lehet jegyet venni, de minél előbb kell, hogy legyen is. A titokzatosság és elérhetetlenség azért itt is bekavar, az internet tele van ilyen kérdésekkel, hogyan lehet bejutni ezekre az előadásokra. Online ugyanis jó előre a legritkább esetben foglalhatunk, az inkább prémium szállások, turista irodák, bennfentes, helyi kapcsolatokkal rendelkezők tudnak segíteni a jegy szerzésben. Az Inside Kyotonál van még néhány tipp gésa szpottingot és eseményeket illetően. Ha sikerül is az utcán valódi gésákat látni, érdemes észben tartani, hogy ők általában épp dolgozni mennek és nem fotókellékek vagy utcadekorációk.
Én a Kenrokuen kertből kifelé menet figyeltem fel egy gésát ábrázoló plakátra. Rövid netes kutakodás után kiderült, hogy a tavaszi cseri szezonban és ősszel is pár hétig, egyfajta Kanazawa marketingként egyik helyi teaház a turistáknak is betekintést enged a gésák művészetébe. A Kanazawa Geisha Evenings aznap este épp tartott előadást, még pont időben odaértünk a 200 éves Kaikaro teaházba. Náluk kivételesen profi online jegyértékesítés is van (kártyás fietéssel!) ITT.
A jegyek többsége előre elkelt online (6-9000 Yenért), de akkora mákom volt, hogy az utolsó állójegyet megkaparintottam helyben. 3500 Yent nekem megért, hogy igazi gésákat lássak előadni. (Ez azért nem valami érdekfeszítő gyerekprogram, a család többi része inkább vacsorázni ment. ) A Kaikaro teaházat akkor is érdemes megnézni egy teázásra ha nincs eseményre jegyünk, du. ötig publikusan látogatható, igaz akkor is 750 Yenes belépőért. A tea ceremónia 1200 Yen.
Gésa sztori
A gésa a tradícionális japán teaházak szórakoztató művésze, társalkodónő, hostess. A gésa szó jelentése is ‘művészetek embere’. Főleg a nyugati köztudatban elterjedt nézet, hogy a gésák tulajdonképpen prostituáltak. A gésa mint foglalkozás kialakulása valóban visszanyúlik a császári idők kurtizánjaihoz, az oiranokhoz, de a gésák nem prostituáltak. A korabeli Japánban a művészetek, italozás és szexuális szolgáltatások legális élvezetére külön negyedeket hoztak létre, ezekben dolgoztak az oiranok. A hagyományos japán művészeteket egyre magasabb szinten űző drága oiranok elkezdték leválasztani magukról a szexuális szolgáltatásokat, ők lettek az odorikok (táncoló lányok), akik az 1700-as években felvették a gésa elnevezést. Kialakultak a gésa negyedek, a hanamicsik, ahol az egyes teaházakban (ocsaja) a gésa anya felügyelete alatt nevelkedtek, és dolgoztak a maikok, a gésa növendékek, és felavatásuk után a gésák.
Az 1800-as években sok szegény család már 6 éves korában eladta a lány gyermekét mert gésának lenni a társadalmi felemelkedés egy útja volt. Az állam később törvényeket is hozott, hogy teljesen elválassza egymástól a prostituáltakat és a gésákat. A gésák számára tiltott volt a prostitúció, csak a szórakoztatásra kaptak engedélyt. A gésák sokáig nem mehettek férjhez, így lehetett dannájuk, egy gazdag férfi, aki fizette oktatásuk költségét. Ez ma már nincs így. A gésa virágkor az 1920-as években volt, ekkor mintegy 80ezer gésa dolgozott Japánban. A második világháború hozta a gésák eltűnését, ekkor ugyanis a nőknek is a háborút kiszolgáló munkákat kellett vállalniuk. A háború után az egyre modernizálódó élet és a japán társadalom változásai nem kedveztek az egyébként manapság is nagy tiszteletnek örvendő tradíciónak, mára már csak kb 1000-en foglalkoznak Japánban ezzel a nemcsak a külsőségekben megnyilvánuló művész, szórakoztató mesterséggel. A gésák mai is a luxust, és a szépséget testesítik meg, a híres teaházak irányítói sikeres japán üzletasszonyok. A Wikipédia gésa szócikke különösen jó forrás a gésa témában.
Gésaügyi FAQ
A 200 éves Kaikaro teaház gésa estjén három gésát láttunk. Az előadás felkonferálója a teaház tulajdonosnője, Lady Baba volt. Az egész lénye egyfajta légies, kifinomult, kortalan eleganciát sugárzott, és nagyon kellemes humora is volt, én elhittem neki, hogy szórakoztató társaság lehet. Lady Baba a közönségnek kiosztott szake kíséretében előadott egy megzenésített és megtáncostott gésaügyi FAQ-ot, vagyis a külföldiek által gyakran ismételt gésás kérdéseket vette sorra. Mesélt a gésák életéről, minthogy férjhez mehetnek-e, meddig és mit tanulnak, mennyi idős a legidősebb dolgozó gésa Kanazawában (45). Kiderült, hogy 5 méter hosszú a gésák kimonóján az obi öv, ami egyébként egy kisebb hátizsák űrtartalmú, és mindenféle dolgokat tárolnak benne a névjegykártyától a mobiltelefonig. ( További gésa és Kenrokuen kert fotók ITT. )
Lady Babától azt is megtuduk, hogy a gésák jellegzetes fehér arcfestésének hagyománya azon prózai okból ered, hogy az elektromoság előtti időkben a fényt jól visszaverő fehér festék jól látszott a gyertyákkal megvilágított helyeken is. Illetve úgy gondolták a fehér, sápadt bőr kifejezi a magasabb státuszt, az érzékiséget, kifinomultságot, előkelőséget, műveltséget is. A napbarnította bőr az alacsony státuszú földművesek jellemzője volt. Az is gyakori kérdés a külföldiektől, hogy mennyiért lehet bérelni egy gésát. Nos, mint Lady Baba mondta, ez rossz megközelítés. Személyes ismeretség és kapcsolatok nélkül nem lehet csak úgy besétálni egy teaházba, és rendelni egy privát gésa estet. A megfelelő kapcsolatokkal létezik a műfaj, egy privát vacsorás szórakoztató est két gésával és egy samiszen zenésszel úgy 900 dollárba is kerülhet.
A modern gésák szabadon férjhez mehetnek. Szintén szabadon alakíthatnak ki a munkájuk során megismert férfiakkal magán kapcsolatot, ez azonban általban nem alkalmi jellegű. Csak nagyon diszkréten viselkedhetnek, mivel egy gésának nagyon fontos a reputációja. A modern gésák már nem laknak a teaházakban, télen ugyanis eléggé fáznának a fűtés nélküli régi faházakban, így Lady Baba gésái is kényelmes otthonukból járnak dolgozni. A gésák titokzatossága abból is fakad, hogy az egyik legfontosabb gésa erény a titoktartás. Egy gésa soha nem ad ki információt az ügyfeleiről, akkor sem ha visszavonult. Mint Lady Baba elcsicseregte, az ügyfeleikkel mindig hosszútávú a cég, azaz a teaház, vagyis a gésa kapcsolata. Általában évente kétszer számláz az ügyfeleknek, hogy a szórakozásukat, a tea szertartást, egy vacsorát ne rontsa el holmi adminisztrációval és pénzügyekkel. Mint Lady Baba többször is viccesen megjegyezte, imádja a luxust, finoman utalva ezzel a szolgáltatásaik vélhetően elég magas áraira. Mikor felhívta a figyelmünket a performansz Tripadvisor-os értékelésre, akkor is viccesen megjegyezte: you remember, I like only 5 star in everything! Emlékeztek ugye, csak az 5csillagost szeretem mindenből!
Lady Babától megtudtuk azt is, hogy az igazi kimonó selyem, hónapokig tart elkészíteni, és mint minden, ami a gésákhoz kapcsolódik, nagyon drága. Bennfentes mosollyal közölte azt is, hogy az a sok csicsamicsa kimonó az utcákon mind poliészter. A szintén jellegzetes gésa frizurához manapság már szinte mindig parókát használnak, másképp nem tudnának rendesen aludni. Régen ehhez is külön kis nyak alá való fejtartót használtak. A modern gésák már nem hat, hanem minimum 15-18 évesen kezdik a tanulást, ők a maikok. Megfigyelik az idősebb gésákat, követik őket a programokra, megtanulják a tea szertartást, táncolni, zenélni a tradícionális japán hangszeren, a samiszenen, valamint hogyan kell az elit vendégekkel viselkedni, társalogni.
Mikor nem Lady Baba tartott néhol standup komédiába hajló gésaügyi ismeretterjesztést két teljesen igazi gésa zenélt, és táncolt. Nem egy klasszikusok diszkó ritmusban műfaj, de érdekes volt látni. A leghátsó álló sorból csak messziről tudtam fotózni, és állványt sem lehetett használni, de talán látjátok, hogy egyáltalán nem olyan fehérre meszelt a gésák arca mint a köztudatban él. A nagyon fehérre festett arc és a különösen színes kimonó inkább a maikokra, a növendék gésákra jellemző. Az est végén pár embert a közönségből is bevontak egy dobolós buliba, és körbementünk a sokat látott teaházban, ahol Lady Baba büszkeségét, az állítólag egy Ferrari árába kerülő arany tatamiszőnyeges szobát is láttuk. Nekem nagy élmény volt a gésa est, még ha csak felületes kis gésatitkok tudói lettünk is. A Kaikaro teaházban csak tavasszal, és az őszi lombhullás szezonban tartanak publikus gésa esteket. Szerencsére lehet biztosra menni az online megvehető jeggyel ITT.
Majomparádé
Másnap egy kora reggeli shinkansennel folytattuk Naganoba, ahol szintén csak egy éjszakás villámlátogatást tettünk. Mint mindenki, mi is elsősorban a kawaii hómajmokért jöttünk ide. Naganótól egy rövid buszozásnyira van a Jigokudani Snow Monkey Park (a site-on élő webcam!), ahol garantált majomparádé van bármely évszakban és napszakban. Első hallásra meglepő, hogy a nem éppen trópusi éghajlatú Japánban élnek őshonos majmok. Ők a japán makákók, közismert nevükön hómajmok. Nekünk is rendkívül szórakoztató előadást nyomtak le. A tipikus majomtevékenység kurkászáson és szőranyán csüngésen kívül egymás kergetése és vízbe rángatása volt a majomszeretet műsor. A videóra a nevetést nem én kevertem! A Japán Alpokban élő makákó az egyetlen majomféle, amelynek természetes élőhelye a hideg, télen akar -10 fokra hűlő hegyvidék. Persze, úgy könnyű, hogy a japán vulkanikus geológiai adottságoknak köszönhetően saját onsenjük, azaz melegvizes fürdőjük van.
Így tavasszal is cukik, de igazán télen látványosak, mert akkor tömegesen jönnek le a forráshoz melegedni, és adják elő a behavazott fejű, ázott kawaii majom performanszt. Nyugodtan lehet köztük sétálgatni, néhány tucat tuti ott bulizik a medence körül akármikor megyünk. Az emberekhez teljesen hozzá vannak szokva, bár leginkább fittyet hánynak a jelenlétükre, kivétel, ha megjelenik a gondozójuk/etetőjük. A turistáknak tilos őket etetni, nem szabad bevinni semmilyen ételt.
Nagano Yudanaka állomástól busz visz el a Kanbayashi Onsen megállóhoz, innen a park 35-40 perc gyaloglás hegymenetnek. ( A belépő 800 Yen, retúr buszjegy 620 Yen ) Lehet kapni egy napos Snow Monkey bérletet 3200 Yenért, amivel a buszon és a park belépőn kívül még vonatozhatunk a nem JR Nagano Dentetsu vonalon, és kedvünkre buszozhatunk Naganon belül, de szerintem ez nem éri meg mert egy nap alatt nem lehet kihasználni.
Visszaérve Naganoba még a 7. században épült Zenko-ji buddhista templomba vonatoztunk el, ahonnét egy szerencshozó kis daruma figurával távoztunk. Még a Zenko-jihez vezető aluljárókat is hómajmokkal dekorálták. Nagano a Japán Alpokban van, így szuper túraterep, és rengeteg onsen van a környéken. Kocsi nélkül ugyan itt is körülményesebb a közlekedés, de el lehet buszozgatni távolabbi madársejár helyekre is. Ha van idő, szerintem megérhet 2-3 éjt is.
A posztban említett helyeket a Traveloninjával készített térképen is meg tudjátok nézni.
Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz ITT!
Hálásan köszönöm, ha adománnyal is támogatod a munkámat. ❤
