Svédországon át a Lofoten szigetekig. Családi roadtrip kempingezve, kutyákkal. Praktikus infók.

Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz ITT!
Hálásan köszönöm, ha adománnyal is támogatod a munkámat. ❤ 

  

Lassabb utazás kisebb karbon lábnyommal, hosszabban, olcsóbban

2019. augusztus 9 – szeptember 1.

Nyáron 24 napunk volt egy autós Svédország (és kicsit Norvégia) körútra gyerekekkel, kutyákkal, főleg kempingezve. Malmöben kezdtük, és Norvégiában, a Lofoten szigeteken fejeztük be. Direkt nem repültünk, így ugyan oda-vissza 5 napunk ment rá az utazásra, és a megtett óriási táv, 8000 km alatt a slow travel összes előnyét élvezhettük. Kisebb karbon lábnyommal, még így sem jutányosan, de olcsóbban, hosszabb időt tölthettünk négy fős családunkkal a köztudottan drága skandináv országokban, és végre egy hosszabb, messzebb útra is jöhettek velünk a kutyáink. Összeszedtem mi hogy csináltuk, mi- merre-hány méter, mi volt az útvonalunk, mik a legfontosabb szervezési, praktikus információk.

Saját autóval, kempingezve nem kellett repjegyen felül autót is bérelnünk, napra pontosan lefoglalni és előre kifizetni minden szállást, és én nagyon szeretem az ilyen jutunk ameddig sikerül utakban, hogy nem kell komplett utazási irodásat játszanom előre szervezésre. Vadkempingezésre is felkészülve szabadon kalandozhattunk, és az elég nedvesnek bizonyuló időjárásnak megfelelően is módosíthattunk útvonalat, programot mert nem volt olyan kényszer, hogy egy lefoglalt, kifizetett szállásra időben oda kellett érni.

A repülés- és szállodamentes nyaralás

kisebb karbonlábnyoma a mi 4 fős (plusz 2 kutya)  24 napos kempingezős utunk esetében kb harmada volt, mintha repülővel mentünk volna és szállodákban aludtunk volna. ITT kiszámolhatod te is az utazásaid karbon lábnyomát. Más módon nem is vágtunk volna neki, mert a repjegy, szállás és autóbérlés 24 napra, 4 főre irreálisan drágává tenne egy észak-európai családi utat. A skandináv országokban a hacsak lehet kerüld a repülést már egy mozgalom. Természetesen tudom, hogy az ilyen hosszú nyári vakáció nem általános, és én is általában repülök a messzebb levő helyekre. Kell egy jó sofőr is, aki szeret hosszan vezetni,  de ha ketten tudják váltani egymást már sokkal könnyebb. Szerintem már két szabad hét esetén is érdemes alternatívaként megfontolni a saját autós utazást.

Milyen stílusú utazás?

Ahányan utazunk, annyiféleképpen, hiszen mindenkinek más időkerete, pénztárcája, preferenciái vannak. Számomra nemcsak az olcsóság fontos. Kedvenc Facebook utazós csoportomban ( érdemes csatlakozni, minden utazós fogaskérdésre van személyes tapasztalat, és nincs olyan obskurus hely, ahol ne járt volna csoporttag! ) is keringenek posztok 90ezer Ft-ból megvalósított 2 hetes norvég körutakról, ezek általában egy-két fiatal kétségkívül gyönyörű, de igencsak spártai körülmények között, csak stoppal és vadkempinggel, benzinkútnál, itt-ott zuhanyzással, otthonról cipelt konzerv ellátmánnyal megtett, főleg természetben eltöltött nomád túrái. Minden elismerésem, magam is nagy túrázó vagyok, de ez a fajta teljesen minimál utazás nem a műfajom. Családdal és kutyákkal én már nem állok neki sem couchsurfingelni sem stoppolni, és szeretünk azért belekóstolni helyi ételekbe, megnézni, kipróbálni belépős látnivalókat.

Pénzügyek, költségek

Svédország, és Norvégia köztudottan hideglelős árkategóriájú helyek. Azzal együtt is, hogy sátorban aludtunk, saját autónkat vezettük, és magunknak főztünk, a benzin, a borsos belépők, túrák, kompjegy oda-vissza, Öresund híd díj, alkalmankénti büfézés, kávézás, pizzázás, sörözés költségeit, minden nünükét beleszámolva 4 főre napi 2000 svéd koronát ( kb 187 Euro, 60ezer Ft – 1 SEK/svéd korona=30 Ft – 2019. aug.) számolhatunk egy ilyen útra. Ha valaki kabinban, vagy egyszerű szállodai szobában, airbnb-n, hostelben alvással és repülőjeggyel, kocsibérléssel is számol az minimum duplázza, Norvégia esetében triplázza meg a napi összeget. A Numbeo szerint Svédország csak 71 %-kal drágább Magyarországnál, én többnek érzékeltem.

A belépők, túrák között a legnagyobb tétel a 3 napos Stockholm pass (4 főre 3375 SEK) + stockholmi tömegközlekedésre a travel card ( 860 SEK) , és a Lofoten szigeteken a Trollfjorden tengeri sas kergető hajós túra ( 4 főre 2200 NOK, 1 NOK=33 Ft ). Természetesen ezek, főleg a hajós túra kihagyható, de Stockholmban akkor főleg sétálgatásra van lehetőség, vagy csak egy-két belépős látnivaló/múzeum jöhet szóba. Viccesen hangzik, de mielőtt átmentünk Norvégiába még Svédországban bevásároltunk a hátralevő 3 napra, Norvégia ugyanis Svédországnál is kb 20 %-kal, Magyarországnál pedig a Numbeo szerint 150 %-kal drágább.

A csak nyáron szóbajöhető kempingezés és önellátás segít a költségeket skandináv  viszonyokhoz képest lejjebb vinni. Lehet azért néhány ingyenes programot találni, ha nem is sokat, és a természetjárás szerencsére többé-kevésbé nem kerül semmibe, bár  a látnivalókhoz oda kell jutni valahogy, parkolni kell, és az a stoppolás esetén kívül sehol nincs ingyen. Abiskoban például 4 fővel majd 800 koronáért sátrazhattunk volna az Abisko Mountain Resort területén, ami röhejesen drága, így inkább bementünk a parkba és ott sátraztunk a kijelölt helyen ingyen. Ki érti ezt? A Lofoten szigeteken bevett dolog a vadkempingezés, amivel a 4 főre minimum 1400 NOK/éj szállásdíjakat látva sokat lehet fogni. A Lofotenen még egy büfézést sem engedtünk meg magunknak, maradtunk inkább a bevásárolt javak fogyasztásánál.

Készpénz, kártya

Svédországban gyakorlatilag kivezették a készpénzt, és a Lofotenen sem kellett ATM-ért futkosnunk. Bankautomaták ennek megfelelően szinte alig vannak, és sok helyen találkozni olyan felirattal, hogy No cash! Az átváltási és banki költségeken jelentősen lehet spórolni a zseniális előre feltöltős Revolut e-money kártyával, amit huzamosabb használat után is ajánlok. ITT kérheted az ingyenes Visa vagy MC Revolut kártyádat ha még nincs. Az ingyen kártyán kívül a poszt publikálásának idejében épp extra 3000 Ft-ot is adnak üdvözlő ajándéknak az új regisztrálóknak, és ha az én fenti linkemmel teszed, én is kapok ugyanennyit. A Revolut lényegéről és előnyeiről ITT írtam egy magyarázó összefoglalót!

Útvonalunk

• Aug 9. Budapest – Wittstock, Németország (1000 km vezetés, alvás Wittstockban )
• Aug. 10. Wittstock – Rostock – Gedser, komp ( 135 Euro ) – Malmö – alvás Falsterbo Camping (2 éj)
• Aug. 11. Malmö
• Aug 12. Malmö – Kullaberg félsziget, Mölle – First Camp Mölle – Höganas  ( 1 éj )
• Aug. 13. Mölle – Älmhult , IKEA Múzeum – Sjöstugan Camping ( 1 éj)
• Aug. 14. Älmhult – Göteborg, Göteborg Mini Hotel ( 1 éj )
• Aug. 15. Göteborg – Bohuslän Part, First Camp Solvik-Kungsham (3 éj )
• Aug. 16. Bohuslän Part, Smögen – Fjällbacka
• Aug. 17. Bohuslän Part, Tjörn, akvarell múzeum, autózás a parton, zuhogó eső miatt Göteborg Universeum
• Aug. 18. Trollhättan, Saab Múzeum – Vízi erőmű – Stockholm – Bredäng Camping (4 éj )
• Aug. 19. -21. Stockholm
• Aug. 22. Irány észak! Stockholm – Umeå, vezetés, First Camp Nydala-Umeå (1 éj )
• Aug. 23. Umeå – Gammelstad templomváros- Jokkmokk – Arctic Camping Jokkmokk (2 éj )
• Aug. 24. Jokkmokk
• Aug. 25. Jokkmokk – Jukkasjärvi – Kiruna, Ripan Camping  (1 éj )
• Aug. 26. Kiruna – Abisko, STF Abisko Mountain Station 1 éj sátrazás kijelölt kempinghelyen az Abisko Nemzeti Parkban
• Aug 27. Abisko – Lofoten szigetek, Svolvaer, Sandvika Fjord- og Sjøhuscamping ( 1 éj )
• Aug. 28 – 29. Lofoten szigetek, Uttakleiv beach vadkempingezés ( 2 éj)
• Aug 30., 31. – Szept. 1. Haza vezetés, 3600 km egyben, 3 teljes nap alatt. Egy éj alvás Umeå, First Camp Nydala-Umeå, és 1 éj alvás a Trelleborg – Rostock kompon kabinban ( TT Line, 4 főre kabinnal 395 Euro )

Közlekedés

Autóval menni Svédországba mindenképp igényel oda-vissza kompozást. Ahogy a legtöbben, mi is a németországi Rostockból mentünk a dániai Gedserbe ( 4 fő, kocsi, kutyák 135 Euro). A két órás menetidejű komp nyáron szinte óránként jár, jegyet helyben vettünk mert  csak minimális, 8 eurónyi spórolás előre online, és így nem kellett rohannunk. A komp költséghez hozzá kell adni a Dánia és Svédország közötti Öresund híd átkelést, ami extra látványosság, de az ára mintegy 47 Eurónak megfelelő dán korona. Hazafelé úgy jött ki a lépés, hogy inkább a Malmö alatti Trelleborgból mentünk a 7 órás menetidejű éjszakai komppal Rostockba, és így megoldottuk 4 fős kabin bérléssel a hol aludjunk kérdést is, és már reggel hétkor úton voltunk haza. Vacsorával, kabinnal együtt 4 főre 395 Euro, valamennyivel olcsóbb ha hetekkel előre megvesszük. Főszezonban tanácsos előre megvenni ha kabint is szeretnénk.  ( TT Line)

Svédországban a benzin kb 20 %-kal drágább mint nálunk, az utak ingyenesek, dugók nem jellemzőek. Klasszikus, mifelénk megszokott kétsávos autópálya nincs, de nincs akkora forgalom, hogy szükség lenne rá. A vezetési stílus olyan svédes, vagyis nyugodt, normális, senki nem száguldozik, dudál vagy ordítja le a másik fejét. A parkolásra oda kell figyelni városokban, mert könnyen jön bírság. Van ahol X órát lehetünk, érdemes parkoló óratárcsát vinni és az ablakba tenni, ha más nincs akkor papírra kiírni az ablakba az érkezést. Stockholmba egyáltalán nem tanácsos kocsival bemenni, a tömegközlekedés szuper. Stopposokat egyáltalán nem láttunk Svédországban, Lofotenen viszont többet is. Mivel saját autóval voltunk országon belüli tömegközlekedésről vagy kocsibérlés árakról nem tudok nyilatkozni. A Lofoten szigetek bejárását nagyban megkönnyíti és élvezhetővé teszi, hogy a szigetek hidakkal végig össze vannak kötve, így egy fantasztikus képeslapban autózhatunk végig.

Kempingezni Svédországban és Norvégiában

A nyári kempingezésnek Svédországban nagy hagyománya van, az ország tele van jó színvonalú kempingekkel. Stockholm körül a szigetvilágban is vannak kempingek, de csak egy olyan van (Bredäng Camping ), ahonnét jó tömegközlekedéssel gyorsan be lehet jutni a városba. Csak 5 % a sátrasok aránya a kempingekben, szinte mindenki lakókocsiban húzza-tolja. Az augusztusban azért nem teljesen szokásos rengeteg esőt megtapasztalva erre hamar meglett a magyarázat. Már persze azon felül, hogy a svédek gazdagabbak még az EU-n belül is, és van lakóautójuk (is), vagy bérelnek a nyári vakációra.

Akármiben is alszik az ember kempingezni elég menő HA! elég jól organizáltak vagyunk hozzá, és bírjuk a napi pakolást. Na és nagyon jutányos: napi 250-300 korona ( 7500-9000 Ft , 1 SEK kb 30 Ft volt 2019 augusztusban)  a sátorhely. A sátrazásnak általában nincs személyenkénti ára, a sátorhelyért kérnek díjat, vagyis két fő ugyanannyit fizet mint négy. Az áram plusz 30-50 korona, ehhez sok helyen kell egy különleges elosztófej, amit a legtöbb kemping ingyen kölcsönöz, de a boltjaikban venni is lehet. A svéd kempingekben tudják, hogy családok használják őket elsősorban, mindenhol van óriási játszótér tele menőbbnél menőbb játszó cuccokkal. A szervizhelyiségek tágasak, modernek, Ikea bútorokkal, naná! A legtöbb helyen sok főzőhelyes konyha (sütő, főzőlap), külön mosogatóhelyiség van mosogatógeppel, óriás hűtővel, és minden patyolat tiszta. Ruhákat mosni, és szárítani is lehet általában a recepción vásárolható tokennel, időpont foglalással. A szerviz helyiségekbe általában érintő kártyával lehet bejutni, van ahol azzal kell külön működtetetni a zuhanyt is, és az is külön 10-20 koronába kerül.

A kempingekben a rövid nyári főszezonban, van hogy csak 3 hétig! működik étterem és kisbolt alap élelmiszerekkel. Természetesen drágább mintha elmegyünk a legközelebbi ICA marketbe, de reggeli ‘fika’ alapanyag beszerzéshez kiváló. Svédországban fikának hívják a legtöbbször klasszikus fahéjas csigával és kávéval kísért baráti, családi csevelyt. Szinte minden kempingben van szauna, amit volt ahol külön előre kérésre, és 50-100 korona/fő térítésért kapcsoltak be, de volt ahol minden este működött és ingyenes volt. A sátorhelyet lehet előre foglalni, bár nehezen tudtuk elképzelni, hogy bármelyik kempingben annyian vannak bármikor is, hogy nincs hely nyáron.  A legtöbb kemping szeptemberben teljesen bezár, de a First Campek között volt olyan, ami egész éves nyitvatartással megy.

Az ‘Allemansrätt’,

a svédeknek szent publikus hozzáférés, avagy a vándorlás szabadságának joga a magánházak kertjén és szántóföldeken, privát területelen kívül legtöbb helyen lehetővé teszi a vadkempingezést is, de a kényelmesebb főzés, és főleg a zuhany miatt mi inkább a kiépített kempingeket választottuk. Az út során a Google mapsen kívül a https://www.camping.se/ és a https://en.camping.info weboldalak segítségével választottuk ki a kempingeket, illetve ajánlom a First Camp kempingláncot, mert azok egy még extrább minőséget adnak, és Green Key minősítéssel a legkörnyezetbarátabb módon működnek. A legtöbb kemping recepciója este 7-8 körül bezár, de a First Campekbe be lehet csekkolni telefonos segítséggel zárás után is. A Lonely Planet és sokan mások is ajánlották a Camping Key Europe tagság megvásárlását, aminek éves díja 160 SEK, de szerintem egyszeri vakációhoz felesleges pénzkidobás megvenni. Nem mindig ilyen tagkempingben aludtunk, de ahol igen, ott sem jártak vele használható érdemi kedvezmények. Az útvonal bontásban fent és a vonatkozó blogposztban belinkelem a szállásainkat.

Nagyjából a szép nagy Volvónk volt az egyetlen luxusunk. Tulajdonképpen innen, a Volvótól indult a túra ötlete, hogy ha már van használjuk ki rendesen, és csináljunk egy messzebb, hosszabb túrát vele az “őshazába”. Nagyon elkelt a jó és nagy autó mert általában is, de ezen a nyáron Svédországban rengeteget esett, sokszor nagy kihívás volt a sátorral (vad)kempingezés. Összesen 3 napot aludtunk nem sátorban. Ahol csak 1-1 estét aludtunk, vagy érkezéskor nagyon zuhogott ott inkább kabinra vagy szobára szavaztunk. Hatalmas az ár különbség: míg 4 főre 2 kutyával a sátrazás 250-300 korona, egy egyszerű, mini faház (kabin) a kempingekben 1100-tól indul ( 33ezer Ft ). Ezekkel a kis mini, főleg bordó, de mindenképp valami pasztell színű faházakkal tele van Svédország, népszerű szálláshelyek. Göteborgban egy 4 ágyas, tiszta, egyszerű, kényelmes hostel szoba saját fürdőszoba nélkül last minute árkedvezménnyel 850 SEK volt a Booking.comon foglalva, de a Stockholm melletti Bredäng kempingben konkrétan egy fél konténerben kialakított szobában is aludtunk 860 SEK-ért. Fontos, hogy a kabin, olcsó hotelszoba, konténerszoba ára sehol nem tartalmaz ágyneműt. Bérelni 100-150 SEK/garnitúra áron lehet, ami jelentősen megdobja az amúgy sem olcsó kabin/szoba árát. Érdemes itthonról vinni minimum egy lepedőt, mert a hálózsákot több helyen nem fogadják el elég higiénikusnak. Nem kell bemutatni igazolásként a saját ágyneműt, de Svédországban mindenki szabálykövető, nem divat ügyeskedni, csalni, hazudni. Kutyát a kempingek fogadnak általában, külön díjat csak akkor kérnek érte, ha kabint bérelünk, akkor viszont elég rendesen megkérik, 100-150 SEK/kutya. Volt olyan is, hogy a mi kutyáink a kocsiban aludtak, az nekik szuper biztonságos “kutyaház”.

Felszerelésünk 3 hetes nyári kempingezéshez

Három hétig sátorban aludni, kempingezni igényel némi felszerelés átgondolást. Ahhoz, hogy ne állandóan keresgéljünk valamit érdemes rendszerezve tárolni a dolgokat, és ilyen hosszú idős sátorban kvártélyozáshoz jó némi kényelemre is áldozni. A sátraink remekül vizsgáztak, rendesen állták a rengeteg esőt. A káoszmentes sátrazás titka a tárolás. Ruhák külön packing cube-okban, és táskákban felnőtteknek és gyerekeknek, cipők is külön táskában. Ételek és gyakran használt kemping eszközök két nagy (Ikeában itthon is kapható :-),  átlátszó fedeles műanyagdobozban. Az átlátszóság fontos, nem kell mindennek mindig levenni a tetejét, hogy tudjuk mi van benne. A dobozok jól pakolhatók a kocsiban és a sátorban is, és a tetejükre rakott párnáikon kiválóan tudtak heverni a kutyák. Bár a legtöbb kempingben volt konyha és étkező leülni, azért jólesett a saját kempingasztal és kempingszékek. Polifoam helyett hatalmas kényelmi előrelépés a felfújható matrac. Mi ezeket vittük, a kemping eszközök többségét a Decathlonból szereztük be:

– Kocsi tetején tető/síbox (Thule). Itt tároltuk az összecsukható kempingasztalt és hozzá a 4 széket, sátrakat, épp nem kellő cipőket.
– Ruhák igény szerint, de nem kell sok, csak réteges, meleg ruha legyen nyáron is. Esőkabát, esőponcsó még jobb
– Zárt, esőálló túracipő, városi cipő, szandál, papucs
– Fürdőruha, a szaunák meztelenül használhatók lepedővel, saronggal
– Törölközők
– Nagy 4 személyes Quechua, 2 fülkés családi sátor
– 2 db kisebb extrakönnyű sátor (Marmot, és Mountain Hardwear ) és hozzá felfújható egy személyes vékony matracok. Ezeket gyorsabb, könnyebb volt felállítani néhol, ahol csak egyet aludtunk, és a nemzeti parkokban bent alvós túrához ezek beférnek hátizsákba.
– Rövid túrákhoz kisebb 25-30 literes hátizsákok (4 db, hogy erdőben alvós túrán mindenki tudjon a cucc cipelésben segíteni )
– Eső/napvédő ponyva, túrabotra kikpányvázható (sárga színű, fotókon látható és jobban elképzelhető), nagy segítség volt hogy alatta szárazon tudtunk főzni, és ülni erdei kempingezéskor az Abisko Nemzeti Parkban
– 2 db 2 személyes felfújható matrac, fontos hozzá a pedálos pumpa
– 2 db nagy átlátszó fedeles műanyag doboz az ételek, edények tárolására, és konyhába vitelére
– Konyharuha, mosgató szivacs, papírtörlő
– Minisperű és lapát nagyon hasznos néha a kocsi kipucolására
– Hűtő/fűtőtáska, szivargyújtóról működtethető
– Quechua kompakt 4 személyes kemping edény szett. Ez, vagy egy hasonló praktikus edénykészlet  különösen fontos kempingezéshez, ezért itt van hozzá a link! A teteje serpenyő, benne műanyag tányérok, evőeszközök, fedő, poharak.
– Fém vagy műanyag salátás tál
– Bicskák, vágódeszka, fakanál
– Fedeles coffee to go pohár a kedvenc illytől,  2 db, és hozzá kávé
– Termosz
– Gázégő, gáz, gyufa (vadkempingezéshez kell csak, de ott muszáj)
– Hálózsákok, kispárna, lepedő vagy sarong
– Ágynemű, de legalább külön lepedő ha kabint tervezünk bérelni, mert a hálózsák sok helyen nem elég. Ha nincs 100-150 SEKért bérelni kell!
– Fejlámpák
– Médiakit, zsinórok, töltők, mobil wifi, azok tárolására szütyő
– Pipere és elsősegély szett

Szezonok, időjárás

A svéd nyár rövidségét illusztrálandó több mondás is kering: “A svéd nyár az év legszebb hete.” “Szép volt az idei nyár, egy verőfényes júliusi szerdára esett.” És szoktak azzal is viccelni, hogy ha egy svéd azt mondja, hogy “Egész nyáron tartott egy románcom“, az valószínűleg egy egyéjszakás kaland volt. Ami az olaszoknak az augusztus, az a svédeknek a július. Júliusban minden svéd szabadságon van, hogy a rövid nyarat kiélvezze. A fő vakációszezon a június végi nyári napfordulótól augusztus elejéig tart. A midsommar Svédországban a Karácsonynal egyenértékű ünnep, “májusfát” is ekkor állítanak, és rengeteg az esemény. Biztosan érdemes ekkora az országban turistáskodni, állítólag onnantól egy hónapra szinte leáll az élet mert mindenki igyekszik beszívni  a kevés napocskát. Bármilyen meglepő is, az augusztus nagy része már nem főszezon, akkor már elkezdődik az iskola is. Bár igazán tömeg még Stockholmban sincs, kempingezés szempontjából a mellékszezon szerencsés, mert mindig mindenhol van hely.

Stockholmba egész évben, északra Lappföldre nyáron és télen legnépszerűbb menni. Bár állítólag már augusztus végétől belefuthatunk északi fénybe a Sarkkörön túl, de igazán télen, márciusig van szezonja az Aurora Borealisnak, az északi fény kergetésnek. Ez ugyan többnyire nem kempinges program, de Lappföldön pont  találtunk egy télen is működő kempinget ahol már javában vették fel a téli sarki fény és szánhúzó kutya túrákra a rendeléseket, és láttunk cirkálni bérelhető lakófurgonokat, amiket úgy reklámoztak, hogy északi fény vadászatra is felszereltek!

Étkezés

Önellátásra rendezkedtünk be, bevásároltunk az útba eső ICA vagy Coop szupermarketben , és főztünk. Gnocchi, kuszkusz, sok saláta, de sütöttünk lazacot, kötelező kipróbálni a heringet, és nagy kedvencünk volt az Ikeának köszönhetően világhírnévre szert tevő Kötbullar, azaz svéd húsgolyó. Gyűjtögető életmódot vettünk fel. 🙂 Ez volt az az út, ahol három héten át vargányán éltünk, a svéd rengeteg erdőkben rengeteg gomba terem. Természetesen ehhez ismerni kell a gombákat, ez nálunk pipa, és a vargánya szerencsére egy biztosan felismerhető gomba. A gombászás mellett a svédek nemzeti szórakozása bogyók gyűjtögetése is, melyből rengetegféle lekvár készül. A kötbullart természetesen lyngonberry, azaz vörös áfonya lekvárral kell enni, és nekünk nagy kedvencünk volt a hjortron, a gyönyörű nevű mocsári hamvas szeder, az Ikea szerint magyarul törpemálna lekvár is. A kaja még önellátással sem olcsó, legalább 2-3x-os szorzóval kell számolni az itthoni árakhoz képest. Itthonról mi csak kávé/tea ellátmányt vittünk, 4 főre 24 napra nem akartuk konzervekkel telepakolni az autót.

Éttermezni Svédországban nem túl meglepően drága, 2-300 SEK/fő is lehet egy átlagos helyen is, de egyszerű streetfood kaják is 70-100 koronába kerülnek, egy capuccino 30-50 SEK, egy négy fős családi ‘fikázás’ (kávé+süti kombó elfogyasztása ) 2-300 SEK. Nincs ember, aki Svédországot fikázás nélkül elhagyhatja. Ez a svédek jellemzően munka közben kollégákkal vagy családdal eltötött kávé/süti szünete, melynek fontos része a leginkább népszerű svéd fahéjas, kardamomos csigán, a kanelbulle-n kívül a beszélgetés. A svédek joggal nagyon büszkék erre a magyarul különösen mulatságosan hangzó nemzeti szokásukra. Sajnos a jó a kávé legtöbb helyen nem jár hozzá, pedig a szomszéd finnek után a svédek a világ legnagyobb, büszke kávé fogyasztói. A legjobb kávé az volt, amit otthonról vittünk magunkkal, köszi EspressoShop. Kézműves sörben viszont elég jól teljesítenek. Éttermezés jobbárasítására az ebédidő alkalmas, nagyon sok étteremben van 11:00-12:00-től 14:00 -15:00 óráig olcsó, ital nélkül 80-100 koronás ebéd menü. Mi több ebédet, vacsorát is csaptunk az Ikeában, ahol négyen 300 SEK körül tudtunk kedvezménnyel enni,  és az itthon kiadott Ikea Family kártya is működik, a virtuális is!

Belépők, túrák

Amit az olcsó kempingezéssel nyertünk az bőven elment az étkezésre és a legtöbbször borsos árú, 150-300 SEK-es belépőjegyekre. Gyerekeknek van általában némi kedvezmény. Stockholmban turbó városnézőknek érdemes kiváltani a Stockholm Passt, de csak a 2-3 naposat, az egy napos nem éri meg, a több napos is csak úgy ha reggeltől 5-ig nyomjuk a túrát. Néha bele lehet futni ingyenes dolgokba, de ritkán, ilyen különlegesség például Götebörgban a kikötői reciklált anyagokból készült közszauna, ami szerintem Svédország, sőt  a világ egyik leglátványosabbja.

Kutyákkal Svédországban

viszonylag könnyű volt utazni, kivétel Stockholmban. A svéd természetszerető mentalitás velejárója, hogy szeretik az állatokat is, és tolerálják őket. Inkább a kutyáknak volt nehéz, mert végig pórázon kellett lenniük. Sok kemping kabinba és hotelbe is be lehet őket vinni extra 100-150 koronáért, ezt előre kell tisztázni. A mieink többször a kocsiban aludtak ha kabinoztunk,  ami nekik még kényelmesebb is volt mint az apró szobában.

Stockholmot nem ajánlom kutyákkal mert a tömegközlekedési eszközökön kívül a svéd főváros nem kutyabarát. Semmilyen múzeumba, épületbe, látnivalóba nem engedik be őket, még a szabadtéri Skanzenbe sem, pórázon sem. Éttermekbe igen, de hát nem kutyával éttermezni mentünk Stockholmba.  A kirándulóhajókra feljöhettek, de a hopon-hopoff hajóra már nem, a hopon-hopoff buszra meg igen. Egy családi kirandulást eléggé meg tud akasztani, hogy ki marad kint a kutyákkal melyik látnivalónál.

A svéd tömegközlekedési eszközökön sok helyen külön kocsi van kijelölve a kutyásoknak, ami szerintem kulturált megoldás. A kempingben ugyan ők nagyon jól elvoltak pár órát pórázon hagyva az autónk mellett árnyékban, de ezért utánunk telefonáltak, hogy a kutyákat nem lehet otthagyni. Nem mi voltunk az egyetlenek egyébként, akik így tettek. A svéd időjárás kutyákkal utazva annyiban szerencsés, hogy útközbeeső rövidebb, kutyamentes látnivalóknál, vagy sok séta után elfáradva nyugodtan ott lehet őket hagyni kocsiőrnek picit leengedett ablakokkal (legalábbis a mieinket nyugodtan ott lehet), ugyanis nekik a kocsi a párnájukkal ismerős kuckó, nyugodt otthon. Természetesen ezt csak akkor lehet megtenni, ha nincs meleg. Stockholmon kívül kevesebb több órás kultúrprogram volt, többet voltunk a természetben, sokat sétáltunk, túráztunk. Nemzeti parkokba is bevihetők a kutyák, de csak pórázon.

Nyelv, kommunikáció, információforrások

A svéd nyelvből sokat meg lehet érteni angol, német tudás birtokában, de Svédországban mindenki, és ez most nem túlzás, mindenki beszél angolul. Meg sem kell kérdezni, ez alap. Angol tudás esetén tehát nyelvi akadály nem lesz.  A Lonely Planeten kívül hasznos információforrás a Visit Sweden informatív turisztikai weboldal és az egyes régiók, városok is sokszor rendelkeznek hasznos weboldalakkal.
A wifi általános és ingyenes legtöbb helyen, a First Campekben külön fizetős, illetve az itthoni mobil internet előfizetésünket a romaning díjak eltörlése óta Svédországban és Norvégiában is használhatjuk úgy mint otthon, magasabb díj nékül. ( Köszi EU! ) Mi az egyszerűség kedvéért azért vittük az otthoni mobil wifinket is , és abba vettünk egy svéd prepaid Telia SIMkártyát, ez csomagtól függően párszáz SEK.

Remélem hasznos ez az összefoglaló, de mindent biztosan nem érintettem. Ha kiegészítésed, kérdésed van csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalamhoz és írj bátran!

Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz ITT!
Hálásan köszönöm, ha adománnyal is támogatod a munkámat. ❤ 

  

• Lappföld
• Norvégia
• roadtrip
• Svédország
• túra kutyával