Mira!Donna

bemutatkozo

 

 

VILÁGJÁRÁS CSALÁDDAL, GYEREKEKKEL? LEHETSÉGES!

Varjas Gabriella vagyok, hobbi világjáró. Régen egyedül, párban, most már gyerekekkel, 4 fős családdal jövök-megyek, de van, hogy egy másik baráti családdal együtt vágunk neki, olyankor 8 főre szervezek. Tárgyak helyett elsősorban élményeket gyűjtök, és komfortzóna szélesítek. Nem cserélném be ezeket az élményeket másra. Az utazás az én nercbundám.Ez a privát Travel Channel-em, ahol úti élményeinket dokumentálom. Először magamnak kezdtem el írni, hogy legyen mit mesélni , hiszen az emlékek gyorsan fakulnak. A tapasztalat viszont megosztva jó, így előbújt grafomán és fotó dzsánkiként miért is ne inspirálhatnék másokat is az útrakelésre?

 

By MiraDonna

Udaipur – Kelet Velencéje

Udaipurnál romantikusabb város nincs Rajasthan-ban, de az egész kontinensnyi országban sem. Rajasthan állam India egyik elsõ számú turista célpontja. Még a sivatag homokjából is sugárzik a történelem. A színes népviselet, a radzsput harcosok legendákkal átszõtt erődjei, kőcsipkés palotái, a maharadzsák kincsei és a városok impresszionista festményekbe illő szépsége láttán az ember hajlamos elfelejteni, hogy India egyik legszegényebb államában van, ahol az egyik legalacsonyabb a várható életkor és az írni, olvasni tudók száma. 2000-ben, 26 évesen ilyennek láttam Udaipurt.

View More
By MiraDonna

Mount Abu – tömeg nélkül Indiában!

Indiában elég paradoxon tömeget kerülni, de nekünk másodszor is sikerült Mount Abu hegyi üdülőfalujában tengős-jengősre és szellősre venni a figurát. A titok nyitja: off season. Élmény volt bőven: gyarmati épületek, melyek minden zugából áradt a valaha élt maharadzsák és angol urak szelleme. Templomok, melyek hozták a maximum spirituált, még ha kissé bolondos híveik voltak is. Na és itt ettük a legfinomabb gujarati thalit. A thali egy jellegzetes indiai étel, kis fém tálcán rizs, lencse, meg mindenféle zöldségek, szmötyik. Budapesti indiai éttermekben is kapni, mennyei!
Ilyen volt Mount Abu 2000-ben!

View More
By MiraDonna

Matheran – Domb, zöld, levegő, filmfesztivál

Bombay tömény tömege és forró betondzsungele után felüdülés volt a közeli elit weekend helyre, Matheran-ra látogatni. A gyarmati időkben az angolok által létesített, magasabban felvő kis falvak, városkák, az ún. hill station-ök azóta is kedvelt pihenőhelyek. A legtöbbe már odajutni is élvezet, Matheranba is egy toy train-nel, azaz kisvonattal csapattunk fel, szuperszónikusnak nem mondható sebességgel. Fent aztán a szállás medencéjét csak néztük az off season hűvösében. Meg egy filmfesztivált is, ahol épp egy Magyarországon forgatott indiai filmért izgulhattunk, lovacskáztunk és majomkodtunk. Mindezt teljesen tömegmentesen, Indiában! Milyen volt 2000-ben egy off the beaten track indiai hill station hátizsákos utazóként?

View More
By MiraDonna

Goa – DJ, napszemüveg

A hedonista hippik az 1960-as években fedezték fel a még viszonylag érintetlen kókuszpálmákkal és tehenekkel teli goai partokat, s bár azóta jócskán megváltozott a táj és a hangkép Goa 2000-ben, és manapság is előkelő helyet foglal el az utazók toplistáján. Kattints tovább ha kíváncsi vagy milyen volt Goán lenni 2000-ben, kezdő és bohó hátizsákos utazóként.

View More
By MiraDonna

Mumbai, avagy Bombay – India kapuja

Sok más mellett van nekem egy India kattanásom is. Kevés országba megyek el 2x, hisz annyi érdekes hely van a világon. Nos, Indiával 4x találkoztam 1998 óta, és még mindig visszamennék. A selyem kattanásom is részben oda kötődik, szép selyemszári gyűjteményem van otthon, még az esküvői ruhámat is egy ilyenből szabták. Két hetente legalább muszáj indiait ennem. Talán ezért hívtak meg a Maharaja új éttermének megnyitójára, ahol kellemes társaságban egy kicsit újra Indiában lehettem.

Ennek kapcsán így 2016-ban megtaláltam a 2000-ben tett két hónapos, két személyes India-Nepál hátizsákos túránk elveszettnek hitt leírásait. Az út feléről találtam komplett feljegyzéseket, és a mostani lehetőségekhez képest nagyon tré minőségű képeket. Kár, hogy 2000 óta nem voltam ilyen alapos. Ha bírja, feltárul Ön előtt a kezdő hátizsákos ifjonti út minden szépsége és viszontagsága, és a mesés kelet rögvalósága, mely nem annyira mesés mint a Sandokanból tűnik – ő egyébként is a maláj tigris, de egy ilyen trip után már nem akadunk fenn minden apróságon -, viszont semmiképpen sem unalmas. Az ember sohasem tudhatja honnét csap le Vishnu/Allah/Buddha nyila néhány – mit néhány? arrafelé csak a rengeteg a helytálló mennyiségjelző – kóbor kutya, koldus, lekésett vonat, nem induló repülő, hóvihar, hasmenés, bezárt vagy sosemisvolt bank, vagy a riksánk előtt araszoló szent tehén képében. Az igazi utazó azonban kemény, rettenthetetlen és legfőképpen mérhetetlenül türelmes. Kezdjük Bombay-jel!

View More