Japán vonatkörút cseresznyevirágzás idején

By MiraDonna
Ez a bejegyzés egy sorozat része, aminek a címe: Big in Japan - Vonatkörút cseresznyevirágzás idején
Show More Posts

Ha tetszik, amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz: itt. Egyben kattintsd is le a Tetszik gomb legördülő menüjében a “See First” és az “Értesítéseket kérek” beállítást, mert csak így jutnak el hozzád a friss bejegyzések és az útközbeni gyorsjelentések.

Praktikus információk egyéni/családi utazóknak

2018.03.15 – 04.08.

Összegyűjtöttem szerintem mit a legfontosabb tudni egy több hetes saját szervezésű Japán körúthoz. Japánban ugyan minden másodpercre pontosan működik, szupertiszta és biztonságos, de érdemes előre felkészülni mert igazi sci-fi, ugyanakkor nagyon zárt, tradíciókat, szabályokat tisztelő ország, rengeteg aha élménnyel.

Útvonalunk

Márc. 15. Budapest – Róma – Tokió repülés
Márc. 16. Tokió, Narita Airport – Hiroshima shinkansennel
Márc. 17. Hiroshima – Miyajima ( alvás 2 éj Hiroshima)
Márc. 18. Hiroshima – Mihara (alvás 1 éj Mihara)
Márc. 19. Okunoshima (nyulak szigete), Okayama, Kurashiki, Kiotó (alvás 6 éj Kiotó, onnan csillagtúrák)
Márc. 20 – 21. Kiotó
Márc. 22. Osaka – Kiotó
Márc. 23. Himeji – Kobe – Kiotó
Márc. 24. Kiotó – Arashiyama (japán ‘rafting’)
Márc. 25. Uji – Hashimoto – Wakayama (alvás 3 éj Hashimoto)
Márc. 26. Koyasan – Hashimoto
Márc. 27. Nara – Hashimoto
Márc. 28. Hashimoto – Kanazawa, gésa est (alvás 1 éj Kanazawa)
Márc. 29. Kanazawa – Nagano, hómajmok (alvás 1 éj Nagano)
Márc. 30. Nagano – Matsumoto – Fuji Kawaguchiko (alvás 2 éj Kawaguchiko)
Márc 31. Fuji Kawaguchiko túrák, fürdőzés egy onsen-ben
Ápr. 1. Fuji Kawaguchiko, Tokió (alvás 6 éj Tokió )
Ápr. 2 – 6. Tokió, benne 1 napi kirándulás Kamakurába
Ápr. 7. Tokió – Róma – Budapest repülés

A legtöbb utazási irodás út általában 10-14 éjt tölt Japánban. Nekünk a 22 éj megengedte, hogy egyénileg  ne csak a legtriviálisabb, kötelező Tokió – Kiotó – Osaka – Hiroshima japanikumokat nézzük meg, hanem olyan kuriózumokat is beiktassunk mint Okunoshima, a nyulak szigete, vagy a Koyasan, a shingon buddhista szekta Világörökség zarándok központja. A márc 15-i hosszú hétvége és a tavaszi szünet beolvasztásával csak 11 napot hiányoztak a gyerekek a suliból. Sajnos nem fért bele Takayama, a Tsumago Magome trail, és Naoshima sem. A Kumano Kodo trailen és Nagano környékén a Japán Alpokban is nagyon szívesen túráztam volna többet. Tokióba érve már annyira elfáradtunk, hogy a Nikkóba tervezett napi kirándulást egy újabb hajnali keléssel már nem vállaltuk be. Okinawa és Hokkaido szigete nyári időszakban szintén egy külön tripet megér. A fotók mind sajátok, képet kaphattok szállásokról is, és ezt a sok étvágygerjesztő kaját is megettük bizony.

Információforrások

Aki nélkül ez az út nem jöhetett volna létre, de biztosan több zökkenővel zajlott volna, az Traveloninja. Japán tematikus blogján jól összeszedett praktikus információkat közöl. Virtuális utazási tanácsadóként igény szerinti mélységben segít az útszervezésben. Akár egy teljes japán utazást is összerak a repülőjegy-, Japan Rail Pass vásárlástól a szállásfoglaláson és belső közlekedésen át a részletes látnivaló bemutatásig. A ninja szerzője egy Japánba rendszeresen utazó, ott 8 hónapot élt, japánul is beszélő idegenvezető lány. Ha szükséged van szervezési segítségre ő igazán unikális szolgáltatást nyújt. Nagy előnye, hogy nem kerül egy vagyonba mint az utazási irodás utak, nem kell csoporthoz alkalmazkodni, de mégis tapasztalt segítséggel utazhatsz. Én már repjeggyel és egy nagyjából útitervvel rendelkeztem mikor az információgyűjtés közben ráakadtam. Helyismeretével könnyebben kiválasztottuk a közlekedéshez legkényelmesebb és legjobb ár-érték arányú szállásokat. A napra bontott mikor-hol-mivel megyünk útiterv mellé még a fent látható saját térképet is rittyentette nekünk, rajta a szállásokkal, érdekes látnivalókkal, ajánlott kajáldákkal. Ezt közösen szerkesztgettük és útközben is tettem bele emlékezetes helyeket.

A ninja mellett Japánba utazáshoz Biblia a Lonely Planet mellett a Japan Guide. Nincs olyan japánság, amiről nincs rajta információ. Sok érdekeset olvastam még egy japánban dolgozó magyar tanácsadó cég munkatársai által írt blogon is ITT.

Cseresznyevirágzás kisokos

Nagy vágyam volt látni Japán pinkbe borulását. A sakura, vagyis a cseresznyevirágzás kergetése trükkös dolog. Hiába tart mintegy 1,5 hónapig míg az országon végigvonul a virág cunami, mert ahol épp nyílik ott mindössze egy hétig élvezhetjük. Mindössze eddig tart míg a szirmok teljes pompájukban bodrosítják a még téli álomból ébredező szürke táj-, és városképet. A szállásokat viszont legalább 1,5 – 2 hónappal előre kell foglalni ha emberi áron akarjuk. Ezért nehéz jó előre belőni, hogy pontosan ott és akkor legyünk ahol épp akcióban van a cseri. Statisztikák, előrejelzések vannak támpontnak. Az aktuális évi virágzást a meteorológia jelzi előre, folyamatosan nézik a rügyek állapotát. Az éves előrejelzés mellett régióra  bontva megtekinthetők az elmúlt évek virágzási dátumai ITT.

Annyi a biztos, hogy a cseritenger délről hullámzik végig északra, és valamikor március végétől április elejéig tart a legtöbb Japánba látogató által is bejárt helyen, Hiroshimában, Osakában, Himejiben, Kiotóban és Tokióban. Északabbra, hegyi környezetben, pl Hokkaidón április végén, május elején is hanamizhatunk. Bármilyen hirtelen időjárási anomália, heves esőzés, fagy, hirtelen meleg boríthat mindent. Érzékeny, törékeny és nagyon fontos dolog a cseresznyevirágzás Japánban.

Mi az út végére, Tokióra optimalizáltuk a cseri királyságot, de a márciusi meleg miatt egy héttel előbbrejött a virágzás, így végül Kiotóban és Narában lett cseresznyénk. Mi ezt a bizonyos meleget nem tapasztaltuk, az út első hetében nonstop zuhogott és majd megfagytunk. Meleg ruha Japánba mindig kötelező. Arra ne számítsunk, hogy a virágzás után ropogós cseri önti el a boltokat, a japán cserifák csak díszesek, nem teremnek.

A hanami a cserivirágzást, vagyis a tavaszt ünneplő piknikezés. A városokban a szokásosnál is nagyobb tömegek lepik el a parkokat és szép japán szokás szerint esznek és isznak. Mi mást? Népsport a legjobb cserinéző helyek vadászata. Olyan nagyon nem kell erőlködni, egész Japán tele van cserifákkal. Üdítő látvány a habos pink és fehér virágbomba a többnyire építészetileg inkább jellegtelen japán településeken, és a vonatokból nézve. Tömegek állnak körbe egy-egy virágzó fát, szinte transzbaesve ujjonganak, és fotózzák, hogyne. Mikor hazaértünk épp akkor volt teljes cserivirágzás egy a japánoknál fikarcnyival sem csúfabb cserifa soron a Római parton. Gyönyörű volt, de rajtam kívül a kutyát sem érdekelte.

A kereskedők már hónapokkal előre készülnek és mindent elárasztanak a cseri dizájnos limitált kiadású termékek, cseris sör, zöld tea, üdítő, cseris latte, cseris Kit Kat. Minden szuvenír cserimintás, még a Fujiról leintegető maneki neko szerencsehozó macska is. Bonsai cserifát is láttunk. Ha nincs kéznél igazi akkor mű cserivirágos ágak is megteszik. A cukiságos konzumőrület csúcsra járatása mellett van a cserivirágzásnak egy mélyen szombolikus jelentése. A tiszavirág életű (bocs a képzavarért ) jelenség az elillanó élet szépségét, avagy a szépség gyors mulandóságát és értékességét jelképezi a japánoknak. A cserivirág a tavasz és az új kezdet. Április 1-én van a japán gazdasági és akadémiai év első napja is. Mindez az egyébként ma már inkább ateista japán kultúrába és hiedelemvilágba, a japánok szépségről, mulandóságról és tökéletlenségről alkotott, wabi-sabi néven ismert szemléletébe is tökéletesen beleillik.

A virágzás végeztével a cseriszirom hullás is nagyon elragadó látvány. Tokióban már sok helyen pink-fehér sziromszőnyeg borította a parkokat, és Kamakurában is volt alkalmunk egy szeles napon sűrűn hulló szirmok között sétálni.

Nagyon hálás vagyok, hogy láthattam. Kívánom, hogy legyen nektek is cseresznyétek!

Távolságok, idő, élet a vonaton

Az egyenként 12 órás repülőutakon felül 22 éjt töltöttünk Japánban. Nem volt kilométerhiányunk. Négy fős családdal, két nagyobb gyerekkel (9 és 12 évesek ) jelentős időt töltöttünk tömegközlekedéssel, főleg síneken. Mivel mindenki imád vonatozni, ezt kifejezetten bírtuk. A léptékek érzékeltetésére álljon itt pár szám: összesen több mint 2800 km-t főleg vonatoztunk, metróztunk, néha hajóztunk, buszoztunk, villamosoztunk, és párszor taxiztunk. Számításaim szerint 2369 percet, azaz 39,5 órát ,vagyis majdnem két teljes napot töltöttünk el főleg vonatokon. Ebben nincs benne a több nap Tokió, ahol nem számoltam mennyi időt, és hány km-t közlekedtünk. Sokat. Mindehhez naponta legkevesebb 5 km-t gyalogoltunk, de olyan is volt mikor 19-et. Egy Japán körút bizony a kultúrfitnesz mellett fizikailag is fárasztó. Mindennap reggeltől estig mentünk, korán, ugyanúgy mint otthon, 7-kor vagy előbb keltünk, és későn feküdtünk.

Állandó tömeg és helyhiány

Minden utazásra jó előre készülni, de Japánba különösen nem ajánlatos durrbelebalázs módjára elindulni. Legfőképpen azért mert iszonyatosan nagy a tömeg, a hely meg kevés. Ha nem foglalunk előre szállást elég nagy meglepetések érhetnek. Ez fokozottan igaz a népszerű tavaszi cseresznyevirágzás időszakra.  Hiroshimában kíváncsiságból megnéztem, hogy a 10 nap múlva Kiotóban kezdődő cserinézés idejére mit találnék, és  dobtam egy hátast a “last minute” áraktól. 2020-ban Japán Olimpiát rendez, erre az évre én biztosan elkerülném az országot. Ha ellazázza valaki még mindig aludhat karaoke/manga bárban, annak is megvan a maga hangulata, de mi már ennél már kényelmesebbek vagyunk.

Japánban új tömegérzékelést tanultam, a rendezett tömegét. Az eldugottabb vidéki helyek kivételével, ahova nem megy a híres szupergyors vonat, a shinkansen, mindenhol tolongás van, de valahogy mégis minden rendben, fegyelmezetten halad.
 Mindenesetre ha valakit a kevés hely és az állandó tömeg riaszt válasszon más úticélt.

Big in Japan

Szép hosszúra nőtt európaiként az Alphaville “Big in Japan” slágere sokszor eszembe jutott a folyamatos helyszűke láttán. A híres tradícionális japán kultúra ellenére a japánok ma már inkább városlakók, az egyre inkább elöregedő 127milliós népesség 91%-a él városi környezetben. Japánban tehát a legértékesebb dolog a hely. Az ország több szigetből áll és a nagy része hegy, a viszonylag kevés lapályra zsúfolódnak be a giga metropoliszok (Tokió, Kiotó, Osaka, Nagoya ). Az urbanizált és földrengésveszéllyel is megspékelt környezetben erős szardíniásdoboz érzetet keltő, leginkább csúnya blokkházakban él az emberek többsége.

Közlekedés

A japán út meghatározó emléke számomra maga a közlekedés. Egy japán közlekedési térképre pillantva rögtön leesik, hogy nem egy Budapest – Nyíregyháza viszonylatban kell gondolkodni. Megtapasztalni az egészen futurisztikus japán tömegközlekedést, hogy minden takkra pontosan müxik igazi aha élmény. Naponta olvadtunk bele a vállvetve közlekedő orvosi maszkos japánok go with the flow pörgésébe. Csodálatraméltó, és könnyű megszokni, hogy ebben a tömegben is óramű pontossággal, biztonsággal, és mindenekfeletti tisztaságmániával működik minden.

Bár vannak alvós buszok, virágzik a fapados repülés, az igazi közlekedési japanikum a vonatozás. A magyar viszonyokon edződötteknek egészen sci-fi, hogy az átlagos japán vonatkésés 7 másodperc. A vonat, és nemcsak a shinkansen, hanem minden vonat percre pontosan akkor érkezik mikor a mentrendben van, fel van festve, hogy melyik expressznek melyik kocsija hol áll meg a peronon, és tényleg. Az expresszeken ráadásul a repülőkkel és buszokkal ellentétben még a másod osztályon is van elég hely. Ennek azért megvan az ára. Egy japán út egyik legdrágább része a szálláson felül maga az A-ból B-be jutás. A legkényelmesebb és legjobb ár-érték arányú közlekedési eszköz ehhez a vonat.

Japan Rail Pass, magán vasutak

A legnagyobb hálózata a Japan Railnek van, de rengeteg kisebb más vasút- és más közlekedési társaság szövi át az országot. Ha nagyobb távolságokat akarunk megtenni nélkülözhetetlen a Japan Rail Pass vonatbérlet. Ezzel már a híres szuperexpresseken, az akár 350 km/h sebességgel is száguldó shinkanseneken is utazhatunk, érvényes pár buszra és például a Miyajimára menő kompra is. Ha egy Tokió-Kiotó utat megteszünk már megéri legalább egy hetes bérletet venni. Ha csak egy városban és annak környékén maradunk akkor valószínűleg elég egy olcsóbb regionális vonatbérlet is. Ezek általában max 5 naposak és nem jók a shinkansenekre. (Ennek megítélésében például nagy segítség Traveloninja. ) Az utazási irodás utakon is ugyanúgy JR pass-t vesznek nekünk.

A JR pass jelentősen olcsóbb vonatozást enged, de csak a külföldi turistáknak. Azok a külföldiek már nem vehetik igénybe, akik ösztöndíjjal vagy munkavállalás miatt vannak hosszabb ideig Japánban. Sokáig csak külföldön volt megvásárolható. Kísérletileg bevezették, hogy 2019 márciusig Japánon belül is meg lehet venni bizonyos JR irodákban, de drágábban mintha külföldön vennénk. Egy vouchert kapunk kézhez, amit az útlevelünk bemutatásával a JR irodákban lehet beváltani a bérletre a vásárlástól számított 90 napon belül. Mi a Narita reptéren váltottuk be, mert a bérlet érvényes már a NEX reptéri expressz vonatra is.

A voucher/bérlet Japán minden high-techsége ellenére sima papír alapú. Nagyon vigyázni kell rá, mert ha elveszik/ellopják (bár a rablás/lopás Japánban kvázi nem létező jelenség ) nem adnak helyette másikat, újat kell venni. Az országot nagyjából lefedő minden JR vonalon, értelemszerűen a sima, “limited express” és a “local train” vonatokon is szabadon használható. Kivétel a Nozomi és a Mizuho csúcs shinkansenek, ezekre nem jó.
A helyfoglalós expresszekre, shinkansenekre az állomások JR irodáiban a bérlet bemutatásával lehet ingyen helyjegyet váltani. Minden vonaton vannak non reserved kocsik, ezért mi legtöbbször nem álltunk sorba helyjegyért. A vonatok tiszták, kényelmesek, az expresszeken mozgó büfé, konnektor, a shinkanseneken még wifi is van.

JR Pass beszerzés online

Egyéni utazóknak itthon csak az inkább prémium Japánspecialista utazási irodától vásárolható meg a JR Pass voucher, de számos külföldi weboldalon online olcsóbban megrendelhető és kártyával kifizethető. A sok weboldal közül nehéz megítélni melyik nem átverős. Ez az oldal megbízható, én innen rendeltem, itt vehetitek bátran. 

A kiterjedt railtripre a leghosszabb, 3 hetes bérletet vettük, ez az út egy jelentős költség tétele volt. Felnőttenként 444 Euro, gyereknek féláron 222 volt, de már a 12 éves gyerek is felnőttnek számít. Érdemes  11 éves korig időzíteni a gyerekes utazást. Két munkanap alatt hozta ki a futár a voucher-eket, és kb 40ezer Ft-tal volt olcsóbb mint a Japánspecialista, ahol jegyenkénti kezelési költség is van.
A megrendelés leadása után emailben kérték, hogy a fizetéshez használt kártya tulajdonosának valamilyen okmányát fotózva küldjem el, így előzik meg a visszaéléseket.

A JR irodában csak a voucher és az útlevél együttes bemutatásával adják ki a bérletet. Az állomásokon általában oldalt az ügyeletes vasutasnak bemutatva mehetünk be és ki, a vasutasok minden egyes bérlet érvényességét alaposan inspektálják.

Hyperdia, az okos menetrend

Az elsőre átláthatatlannak tűnő, tengernyi állomás és vonat/busz/repülő között a Hyperdia nevű könnyen használható online menetrend segít eligazodni. Ez a mindennapi közlekedési biblia Japánban.
Mobilra érdemes a Hyperdia appot letölteni, sokkal kényelmesebb mint a website, mi útközben folyamatosan használtuk. Ez csak 1 hónapig ingyenes, de az egy átlag turistának pont elég. Az útvonal opciókat úgy dobja ki, hogy az átszállások teljesíthetőek, ebbe nagyon hamar bele lehet jönni.
A vonat mellett repülőt, buszt is kereshetünk vele. Ha egy vonatot lekésünk nem kell aggódni, általában még a távolabbi helyeken is fél-egy órán belül jön a következő, nagy városokban pedig akár pár percente is. A vonatok esetében a vágányszámot is kidobja. Érdemes a keresőben a More Options részt lenyitni, kiikszelni a sétát, buszt és repülőjáratokat. Azt is beállíthatjuk, ha valamilyen településen keresztül szeretnénk menni, és hogy csak JR útvonalat adjon ki, magán társaságot ne, JR pass-szal ez logikus.

Városokon belül, Tokióban, Kiotóban, Osakában a Google Maps nélkülözhetetlen, helyzetünkhöz képest kidobja az optimális közlekedési útvonalat.

Az autó nem opció

Autót bérelni Japánban Magyarországon kiállított nemzetközi jogsival hivatalosan nem lehet. Japán és Magyarország ugyanis két külön nemzetközi egyezményhez csatlakozott. Érdekes, hogy állítólag a japánok a saját és nemzetközi jogsival vezethetnek Magyarországon, de a japánok a magyar baleseti statisztikákkal nem elégedettek, és ezért sem fogadják el a magyar jogsit. Többen mondták, hogy a távoli Hokkaido és Okinawa szigeteken gond nélkül béreltek magyar jogsival kocsit. Ettől még érvényes, hogy ha hivatalosan nem lehet, és valami probléma beüt attól csak még nagyobb lesz a baj ha engedély nélkül vezettünk. Mindenkinek lelke rajta.

Igazán nincs is szükség kocsira, hiszen Japán tömegközlekedése fantasztikus, és egy átlagos japán túra nagy része inkább urbánus, tömegközlekedéssel jól bekaristolható útvonalat jár be. A japán feliratokon, közlekedési táblákon, parkolási szabályokon kiigazodni úgysem tudunk. Az eldugottabb vidéki helyeken jönne jól az autó, pl a Koyasan, Kumano Kodo hegyi gyalogtúra útvonalait legjobban saját kocsival lehet megközelíteni.
Alvós hosszútávú buszjáratok és fapadosok használatát illetően a Traveloninja cikkét ajánlom.

IC kártyák: Suica, Pasmo

Az út során volt néhány hely, ahova gyorsabb vagy logikusabb volt nem JR vasútvonalat használni (Pl. a Hashimoto – Koyasan és Matsumoto – Fuji Kawaguchiko útvonalakon ), ezeken a JR Pass nem érvényes. A városokon belüli tömegközlekedést, és a JR és a többi közlekedési cég vasútvonalai közötti átjárást könnyítik meg az ún. IC kártyák. Ezek a londoni Oysterhez hasonló előre feltöltős, érintős okos kártyák. A legelterjedtebb a Suica (a Suica a Super Urban Intelligent CArd rövidítése ), és a Pasmo, amelyik szembejön azt elég beszerezni.
Mi rögtön a reptéren a JR irodában, a JR Pass kiváltásakor kértük a Suicát is. Kártyánként 5000 yent tettünk rá, majdnem végig kitartott. Automatáknál, csak készpénzzel lehet utántölteni. Suicával villamosoztunk Okoyamában, buszoztunk párat Kiotóban, vonatoztunk nem JR vonalon, de italautomatákban, boltokban is lehet kisebb fizetésekre használni. 500 yen a kártya díja, amit visszadnak ha a JR irodában visszaváltjuk a kártyát távozáskor.

Szállás

Egy japán út második legnagyobb költsége a közlekedés után a szállás. Készüljetek fel, hogy a japán szállások általában nagyon kicsik, szűkösek, nem ritkán éppcsak a bőrönd fér el az ágy mellett. A népszerű cseresznyevirágzás, és egy japán ünnep, a Golden Week idején minél előbb érdemes foglalni. Idén annyi turista lepte el Japánt a virágzás kezdetekor, hogy Tokióban 3 órás várakozással lehetett csak átjutni az útlevélkezelésen. A szállások ezekben az időszakokban hamar elkelnek és az árak az egekben vannak. Én egyébként nem vittem túlzásba, két hónappal indulás előtt vettem meg a repjegyet és kezdtem szervezni. Mi a 22 éjszakára 4 főre átlagosan napi 29ezer Ft/éjből hoztuk ki a szállást. Szerintem ez nem drágább mint Nyugat-Európában.

Volt ebben minden, hiszen Japánban sem csak klasszikus hotelben lehet megszállni. Kiotóban és Tokióban saját miniapartman, 2 külön miniszoba business hotelekben, Fujira néző youth hostel közös fürdőszobával, kis magán vendégház (minshuku) ahol a tulaj is ott lakott, ez tulajdonképpen a zimmer frei japán megfelelője. A legdrágább szállásunk nem túl meglepően Tokióban volt (40ezer Ft/éj) , a legolcsóbb pedig a Koyasan közelében egy szép, bevezetés alatt álló Airbnb lakás (13ezer Ft/éj). Kiotóban, a Tokió mellett legturistásabb és legdrágább japán városban kifogtunk egy szintén bevezető reklámáron kínált vadiúj kényelmes apartmant (26ezer Ft/éj). A vonatkozó blogposztokban belinkelem őket.

A legendás japanikum kapszulahoteleket 4 főre nem érte meg kipróbálni. Nem aludtunk karaoke bárban, manga kávézóban (nem családdal utazóknak érdekes lehet ), és titkos légyottokra szolgáló love hotelben sem. Igazi japanikum ryokan-ban, és templomi szálláson sem éjszakáztunk a jellemzően magasabb áraik miatt. Ha a keretbe belefér, 1-2 főnek még inkább bevállalható a ryokan legalább 1-2 éjre. Én is szívesen kipróbáltam volna egy ilyen tradícionális japán stílusú, tatami szőnyeges, földön ülős-alvós, rizspapír tolóajtós, és sokszor saját onsennel is rendelkező szállót. A legegyszerűbb szállások is tiszták, a fürdőszobákban mindenhol van szappan, sampon, sok helyen egyszer használatos fogkefe és fogkrém is.
Minden apartmanhoz van használati utasítás, a cipőket le kell venni a bejáratnál. Pacskereket biztosítanak.

Mindenhol azt olvastam, hogy Japánban az éppen most legalizált Airbnb a király a Booking helyett, mert olcsóbb. Legtöbb szállás mindegyiken fent van. Mi egy kivételével az összes szállásunkat a bookingon kedvezőbb áron foglaltuk le, szóval mindegyiket érdemes nézni.

Még egy szálláskereső tippem van, a Homestay. Ez főleg Tokióra megfontolandó. Itt helyieknél kereshetünk kiadó szobát. Általában olcsóbb a szállodáknál és kétségtelen, hogy több lehetőséget ad a japánokkal való beszélgetésre, avagy közös nyelv híján mutogatásra. A japán lakások kis méretei miatt szerintem inkább 1-2 főnek opció, 4 fős családnak már kevésbé. Érdemes megbeszélni a szállásadóval a lakás elhelyezkedését, közlekedést. Az ideális szállás lokáció Tokióban a JR passzal használható Yamanote JR körhöz közel van, de van az az ár, amiért érdemes egy kicsit többet vonatozni.

Pénzügyek, napi költségek

Utazási irodával egy átlag 10-14 napos japán út nagyjából 1millió Ft-ot kóstál költőpénz nélkül. Hát, nem óccsó. Mi saját szervezésben cakkpakk fejenként 695ezer Ft-ból hoztunk ki 22 éjt, az utazással együtt 25 napot. Egy olyan köztudottan drága országban mint Japán jóval hosszabb útra tudtunk menni kevesebb pénzből. Természetesen ha valaki nem jó tájékozódó, nem használja készség szinten a Google Mapset és az internetet, és azt szereti, hogy mindent megszerveznek helyette, fontos neki a magyar idegenvezetés, ha fizikailag is ott van mellette, aki intézkedik, azt nem beszélem le róla. A nyelvi akadályra legyinthetünk. A japánok nem beszélnek más nyelven, de a mutogatás és a fordító appos rásegítés kiválóan működik.

Japán tehát nem budget úticél.  Tény, hogy nem a hátizsákos utazók Mekkája, de nem is Norvégia. Az árszínvonal olyan mint Nyugat-Európában. Sok akciós repjegyet lehet lőni, hallottam 110ezres jegyről is, de 150ezer Ft körül általában lehet találni. A JR Pass vásárlása dobja meg a költségeket. Ezt nagyobb körút esetén nem lehet megspórolni, legalább 1 heteset muszáj venni ha nemcsak egy város környékén maradunk. Nekünk 3 hétre majdnem még egy repjegy ára volt felnőttenként (444 Euro felnőtt, 222 Euro a gyerek 12 éves korig!). A szállás mint fentebb írtam 4 főre átlag napi 29ezer Ft-ból ált meg. A költőpénzt napi 50ezer Ft-ra lőttük be 4 főre, ez 2,4 Ft-os Yen árfolyammal kb 21ezer Yen. A szállás és a közlekedés nem, de a napi költőpénz szerintem ennél kicsit kevesebből is kihozható, ha korlátozzuk a vendéglátóhelyi fogyasztást. Mi nagyon szeretjük a hasunkat, általában az éttermezésre kicsit többet szántunk.

Belépők, nyitvatartások

Vannak ingyenes látnivalók, a legtöbb kastélyba, kertbe, múzeumba és más látványosságba a belépők nem orbitálisak, párszáz Yen körül vannak. Kivétel a tokiói kilátó tornyok, azokban akár többezer Yent is elkérnek. Sok látnivalóra lehet valamelyik közeli másikkal kombinált jegyet venni, úgy darabja olcsóbb. A felkelő nap országában leginkább a lemenő nap az ellenségünk, sok templom, szentély, kastély, a híresen szép japán kertek már du. 5-kor zárnak, ezt érdemes előre csekkolni. Pacsirták előnyben. Minden látnivalóhoz a lehető legkorábban, a nyitásra vagy előbb érdemes odaérni. Minél népszerűbb annál inkább. Himejiben a reggel 9-es nyitáskor még szellősen értünk körbe a kastélyban, mire 10-kor kifele jöttünk már csak test-test elleni küzdelemben lehetett a szűkebb fenti emeleteken közlekedni, embermentes kastélyfotóra esély se volt. Természetesen ez Kiotóban nem lehetséges, hiszen csömörlésig lehet templomokat nézni. Ki kell választani a legérdekesebbet és azzal kezdeni.

Cash is king, na meg a bitcoin

Az egyik legfurább japánság a készpénz fixáció. Mindenki ezt javasolta, így a teljes költőpénz keretet készpénzben vittük magunkkal. Külföldi bankkártyát csak kevés helyen fogadnak el, és az ATM-ekben sem használhatók széleskörűen. Ez is változóban van, mert a szállásokat a kis zimmer feris vendégház kivételével mind kártyával fizettük, és legtöbb helyen hamar bukkantunk külföldi kártyát elfogadó ATM-re. A posták nyitvatartása ugyan limitált, de az éjjel-nappalik, kényelmi bolthálózatok, a 7-11, a Family Mart és a Lawson sok üzletében is van külföldi Visa/Mastercardot elfogadó ATM. Sok helyen van pénzváltó automata is, az Euro éppúgy jó mint az USD. Turistairodákban segítenek ezekben is.

Érdemes itthon japán Yent beszerezni de ne indulás előtti napon kezdjünk hozzá mert a Yen nem egy kurrens valuta nálunk. Én három Blaha Lujza tér környéki körúti és egy tescós pénzváltótól 2 napos határidejű megrendeléssel legóztam össze a pénzmagot. Az éttermekben, kávézókban, sehol nem lehet kártyával fizetni (vagy nem voltunk elég puccos helyen ehhez ), és a legtöbb belépő is csak kp.

Bitcoin bányászoknak jó hír, hogy Japán 2017-től törvényes fizetőeszköznek ismerte el a bitcoint. Már 260ezer ponton fogadják el, olyan nagy elektronikai áruházok is mint a Bic Camera. A bitcoin kriptovaluta felfutásának, és a pekingi szmognál tisztább japán levegőnek köszönhető a kínai turisták inváziója is. A gazdag kínaiak egyik pénzkimenekítési/befektetési módja Kínából a bitcoin. Sokkal több az ázsiai mint a nyugati turista. A kimonóban Kiotóban bakancslistájuk megvalósítása közben különösen viccesek.

Habzsi-dőzsi Japánban

A japán konyhaművészet tényleg az, művészet. Évek óta Tokió kapja a világon a legtöbb Michelin csillagot, ez nagyon jó indikátor az általános étkezési kultúra színvonalára. Magyarul, ahol sok a Michelin csillag, ott az egyszerű büfékben is finom a kaja. Bár lehet, nem feltétlenül kell a gatyánkat is étkezésre költeni. A nagyvárosokban sok olcsó de finom abrakoló van, 100 yenes szusizók, egyszerű kifőzdék, ahol akár fejenként 800-1000 (1000-2000 Ft) Yen körül finomat lehet enni.

Olcsó sushi láncok: Hamazushi, Sushiro és Kappazushi. Automatás láncok ahol, egy automatából veszünk kajajegyet, azt átadjuk a villámygyors szakácsnak, és a pultnál ülve fogyaszthatunk gyorsan. Ücsörögni nem illik, de ezek a helyek olyan picik, hogy ez fel sem merül. Finom a marhahúsos rizs, curryk, udon-soba tészta kaják, és miso leves is van a választékban: Sukiya, Yoshinoya és Matsuya. Olcsó családi éttermek Tokióban: Saizeriya, Gusto, Coco’s és Royal Host.

A sokszor éjjel-nappal nyitvatartó kényelmi boltokban este leáraznak egy csomó előre csomagolt kaját, salátát. A szusi, és a háromszögű rizs szendvicske, az onigiri ezekben is jobb mint itthon szinte bármi: 7/11, Family Mart, Lawson’s, Mini Stop és Daily Yamazaki. A tonkatsu, a japán rántotthús is rengeteg helyen ehető olcsón, pl a Matsuya láncban, de Michelin csillagos verzióban is találunk. Az egyik legfinomabb és ár-érték arányban verhetetlen vacsoránkat 7400 Yenért 4 főre Hashimotóban ettük, ez egy kis vidéki falu.

Kipróbáltunk néhány különlegesebb éttermet és fogást is. Fejenként 3ezer Yen már egy jobb étterembe is elég, no azért nem Michelin csillagosba. Mi az egyszerű izakayákat, a tipikus japán söröző-bisztró helyeket preferáltuk. Egy ilyen helyen a kobei wagyu marhás vacsoránk 4 főre 15ezer yen volt. A szülinapi vacsim a Fujinál levő zsebkendőnyi méretű High Spirit izakayában is ennyit kóstált. A városokban párszáz Yenért nagyon finom street food van kutyagolás közbeni s.o.s. büfézéshez. Kedvencem az Osakában és Kiotóban is népszerű takoyaki, a polipgolyó. Kiotóban kvázi minden szentélyhez vezető út kaja standokkal van beterítve.

Nekem bejöttek a japán édességek is. Kawaii, azaz cuki cukorkaboltból a Fujit is el lehet dugítani, Kit Kat matchástól a málnásig minden ízesítésben kapható. Kedvenc japán édességünk a gesztenyés Mont Blanc süti lett, és a mochi. A mochi egy rizslisztből készült édesség, amit mindennel töltenek és ízesítenek, de leggyakrabban a mindenütt jelenlevő babpüré és zöldtea por, matcha van benne. A tupírozott változaton tavasszal hatalmas eper csücsül, Kiotóban egy helyi specialitáson éltünk, és a barackost is nagyon megszerettük. Rengeteg pékségben lehet útközben finom sütiket bezsákolni, csak a kilónyi zacskót próbáljuk meg visszautasítani. Kávéilag már nem ilyen rózsás a helyzet, sok helyen csak löttykávé van, de mivel a japánok imádják a luxust és az európait tör előre az eszpresszó. Jópár helyen lehet specialty kávéra is bukkanni. Illy is van több helyen, a kiotói vasútállomáson levő illy kávézóban a matchás lattét ajánlom. A matchával, zöldtea porral mindent tuningolnak, nyugatiaknak elég megosztó.

Klasszikus kenyeret ne nagyon keressünk. Borravaló nincs Japánban, de drágább éttermek felszámolnak néha asztal vagy terítékdíjat, ilyenbe Kiotó turistás részén futottunk bele.

Csomag előreküldés – hands free utazás

A helyszűke és a kényelem iránti igény szülte nagyon hasznos szolgáltatás a csomag előreküldés (baggage forwarding). Több cég is csinálja, a legnagyobb a Yamato. Mi Hiroshimából Kiotóba, és a Koyasantól a Fujihoz küldtük előre a két nagy csomagunkat. A díja csomagmérettől és távolságtól függ, mi egyszer 2500, másszor 3660 yent fizettünk. Nagyon megkönnyítette az utazást, hogy a néhány egy éjszakás szállásra csak kis hátizsákkal, “hands free” mentünk, a böhömök meg ott vártak a hosszabb ideig bázis szállásokon. Minden szállás fogadja a csomagokat ha előre szólunk.

Sárga alapon a kölykét a szájában cipelő fekete cica logóját kell keresni a feladó helyeken. Megjegyzem, ez az egyik legsikerültebb logó, amit valaha láttam, a cipelő cica egyszerre sugározza a mozgást, az óvatosságot, védelmet és a bizalmat is. Minden településen, a városokban párszáz méterenként megtalálható kényelmi üzletbe kell elvinni a feladandó csomagot, ott az eladók segítenek kitölteni az elsőre kicsit ijesztő feladó vevényt. A bookingos, airbnb-s szállásunk címe japán nyelvre fordítva is megvan a site-okon, hasznos ha nálunk van a mobil applikáció.

A gurulós bőrönd vagy hátizsák kérdésben döntetlent hirdetek. Nekünk mindegyik volt. Mivel Japánban főleg városi környezetben utazunk, kátyúk nincsenek, a padkák pedig mindenhol lekerekítettek a kényelmesek nyugodtan vigyék a gurulóst. Japán a világ egyik olyan országa ahol a mozgássérültek és a vakok is a legkevesebb problémával tudnak közlekedni nemcsak pár kiemelt utcán, hanem mindenhol, legalábbis a nagyvárosokban. Az állomásokon vannak csomagmegőrzők, de nagy bőröndök nem igazán férnek beléjük, és én mindig tele láttam őket.

Nyelvi akadályok

Azok vannak. Japán furaság ez is. Mindenki tanul angolul, de senki nem beszél. Még a szállodákban sem feltétlenül. Ennek talán az lehet az oka, hogy japánban nagy szégyen hibázni, úgyhogy akkor inkább nem beszélnek. Ez senkit ne riasszon el, mert a japánok nagyon udvariasak és segítőkészek, és az univerzális emberi nyelv, az activity kiválóan működik. Hasznos app a Google Translate, live is fordít a kamera segítségével, a mikrofonos fordítással pedig szóban is kérdezni tudunk az állomásokon, eladóktól, éttermekben. A japán – magyar is működik de biztosabb a japán – angol verzió. Mi egész úton két folyékonyan angolul beszélő japánnal találkoztunk. A kanazawai vendégház tulaja 15 évet élt Indiában, ahol az angol alap, és Tokióban egy volt budapesti japán követségi dolgozó szólított meg minket felismerve a magyar beszédet.

Internet, telefon, kütyük

Független utazáshoz, menetrendhez, látnivalók, nyitvatartások csekkolásához is nélkülözhetetlen az internet. (Nehéz elképzelni hogy is utaztunk régen, amikor még csak pár bédekker állt rendelkezésre. ) Ha nincs kártyafüggetlen teló hasznos lehet a főleg metró és vonat állomásokon működő Japan Wi-Fi app. Nekem alap a független telefon. Angol/japántudás hiányában teljesen megfelelő a csak internetezésre jó SIMkártya is, a telefonálásra is jó ugyanis drágább. Ha muszáj telózni bármelyik boltban segítenek, tényleg. A Narita reptérre érkezve egész bazársoron válogathatunk SIMkártyát, adatcsomagtól és használati időtől függően 3-9ezer yen egy kártya. Elrakni nem érdemes, lejárati idő után nem újratölthetőek. Mi két telóba két külön szolgáltatóét vettük, valamelyik csak működik alapon.

Japánban a járműveken mindenki alszik vagy a képernyőjébe zombul, a hálózatok erősen túlterheltek, még a korlátlan adathasználatos kártyákkal is sokszor nagyon lassú a net, de azért használható. Free wi-fi is sok helyen van. Népszerű az ún. pocket wi-fi bérlés is, egy kis saját mini rooter, amit azzal reklámoznak, hogy meg tudjuk osztani vele a netünket több eszköz között. Ugyanezt a mobil hotspot funkciója is tudja, szerintem felesleges egy extra cuccot cipelni, aminek a leadásával is foglalkozni kell mikor elhagyjuk az országot.

Japánban más konnektorok vannak, elengedhetetlen az adapter. Nekünk egy “világvevő”, jolly joker adapterünk van,  a konnektoron kívül 2 külön USB bemenet is van rajta, így a 4 telefonunkból 2 töltése megoldott . Érdemes egy klasszikus T-dugót is vinni, így rögtön 3 eszközt tudunk tölteni. Hasznos eszköz az extra külső elem napközbeni telefontöltéshez. Az elektronikai áruházban természetesen kint is találunk adaptert.

Biztonság

Japán az egyik legbiztonságosabb hely a világon, az utcai bűnözés elenyésző, rablás, lopás szinte nem létezik, a terrorista cselekmények ritkák. Ha pénzt, értékeket hagyunk el, azt sem teszik zsebre. Olyannyira nem, hogy a kávézókban, éttermekben a japánok a pénztárcájukat, mobilt, laptopot letéve foglalják le a helyet! Japánban szinte biztosan elő fog kerülni az elhagyott csonagunk is hiánytalanul. Ezt ugyan nem szándékosan, de magam is teszteltem, egyik kis hátizsákomat fent felejtettem egy vonaton. Csak másnap reggel vettem észre. Visszamentünk a Hashimoto állomásra, ahol a mikrofonos fordító appal a vasutas kiderítette, hogy a csomag megvan. A wakayamai végállomáson szedte össze a takarító. Még szebb lett volna a sztori ha visszaküldik Hashimotóra, de azt nem lehetett, a végállomás lost and found irodájába kellett menni érte. Plusz egy-egy óra zakatolás volt, inkább figyeljetek!

Természeti és ember által okozott katasztrófákba viszont van esélyünk belefutni, állandó földrengés-, tájfun, cunamiveszély van, és az atom sem a japánok nagy barátja. Természetesen az épületek földrengésállók és a katasztrófavédelem is kicsit fejlettebb a mienknél.

Időjárás, eső!

Japánban ugyanúgy négy évszak van mint nálunk, a tél hideg, a hegyekben havas, a nyár párás, esős és meleg. Az esőkabát nélkülözhetetlen. Talán a legkellemesebb a tavaszi és az őszi időszak Japánban. A legnépszerűbb a kora tavaszi csresznyevirágzás pár hete. A második legnépszerűbb utazós időszak az őszi lombhullás ideje, mikor Japán változatos faállományának, például a gyönyörű japán juharnak köszönhetően káprázatos lomb színpompába borul az ország.

Közösségi esernyők

Japánt nem lehet megúszni eső, télen hó nélkül. Nekünk az első hetünkön mindennap dézsából öntötték. Esőkabátot minden évszakban vigyetek, de ernyőt már nem feltétlen kell! Ikonikus japán kép az átlátszó esernyőkkel teli utcai tömeg az esőben. Ehhez kapcsolódó japanikum az esernyők közösségi körforgása. Az ernyőket állomások, boltok és mindenféle intézmények előtt kihelyezett ernyőtartókba rakják az emberek mikor célba érnek, és elveszik mikor valahol épp elered és szükségük van rá. Egy a lényeg, mindig tegyük le egy ernyő állomáson. Pont mint a közösségi bicajokat. A sűrűség nincs szabályozva, ezért előfordulhat hogy mikor elered épp mind elvitték, de mi mindig hamar találtunk. Ha saját ernyőt veszünk és féltjük sok helyen lehet lezárható ernyőtartóba rakni. Természetesen ezek a közösségi ernyők nem drága darabok, párszáz Yenért tudunk hozzájárulni a készletekhez, mi is bedobtuk a közösbe a mieinket.

Vízum

Magyar útlevéllel 90 napig nem kell vízum Japánba, csak arra ügyeljünk, ha pl Emirates-szel vagy más közel-keleti társasággal repülünk, az útlevélnek a hazautazástól kezdve legalább fél évig érvényesnek kell lennie. Nagy malőr ha ilyen miatt nem engednek fel a repülőre. Ismeretségi körben megtörtént eset.

Adómentesség

Japánban csak 8% az Áfa, és azt ki sem kell fizetni ha 5000 Yen felett vásárolunk valahol. Ez egy nagyobb élelmiszer beszerzéskor is előfordulhat, illatszerek, elektronikai cikkek, ruházat vásárlásakor pedig biztos. Csak az útlevelünk legyen mindig nálunk, a többit a bolt alkalmazottja intézi.

Tiszta kawaii!

A végére teszek egy kis kawaiiságot előrevetítve a következő japanikum megaposztot. Japán a cukiságok országa. A japán szó erre a kawaii. Minden, ami übercuki, az kawaii. Kawaiiság boltok tömkelege van mindenfele. Hello Kitty talán minden kawaii ősanyja lehet, de töretlenül népszerű. Ezt az epizódot Kiotóban lőttem. Lám, magyarul is tud! Hát nem kawaii?