Izrael és Palesztina az őszi szünetben 1.

By MiraDonna

Ha tetszik amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz: itt. Egyben kattintsd is le a Tetszik gomb legördülő menüjében a “See First” és az “Értesítéseket kérek” beállítást, mert csak így jutnak el hozzád a friss bejegyzések és az útközbeni gyorsjelentések.

Nagy Kopár túra

Izrael nem volt a toplistámon, de sokszor opportunista módon választok úticélt – ergo oda megyek ahova olcsó a repülőjegy – és az őszi suli szünet idejére csak 18ezer Ft volt a Wizz jegy Tel Avivba. No nem Budapestről, hanem Debrecenből, de még úgy is sokkal olcsóbb volt, hogy a reggel hatos indulás miatt egy estét ott aludtunk. A repjegyvadászat első szabálya pedig, hogy mindig meg kell nézni a környező reptereket. Mi nem elsősorban a szent helyekre gyúrtunk, inkább a természetre és a városnézésre repültünk. (Praktikumok, mi mennyi a poszt végén. )

Útiterv

A rengeteg a látnivaló miatt 3 napot még hozzácsaptunk a szünethez, 10 nap alatt ezek fértek bele. Sokat nem lazásltunk.

  1. Budapest – Tel Aviv – Haifa, 2. Nap: Haifa – Akko – Jeruzsálem, 3. Nap: Jeruzsálem, 4. nap:  Jeruzsálem – Bethlehem – Hebron, 5. Nap: Jeruzsálem – Holt-tenger, 6. nap: Holt-tenger fürdőzés, Ein Bokek, 7. nap: Masada napkelte, Ein Gedi oázis kanyon – Negev tevegelés, 8. nap Mitzpe Ramon kráter, 9-10. nap: Tel Aviv

Izrael minden várakozásomat felülmúlta, és bőven maradt még látnivaló másik 10 napra is. Az Ígéret Földje nekünk bizonyította, hogy legalább annyira érdemes a természeti csodáit keresni mint a szent helyeit, melyek paradox módon évezredes háborúságok forrásai. A téli időszakban a városnézés is sokkal kellemesebb. Bár a tél nem számít szezonnak, szerintem ilyenkor a legérdemesebb menni. A Nagy Kopár túrán fa ugyan nem sok volt, de mint kiderült, a sivárság is tud iszonyú sűrű és élménydús lenni. Nekem legalább olyan megnyugtató a szememet a kietlen sivatagon legeltetni mint egy harsogó zöld esőerdőn. Na persze akkor, ha van nálunk víz, alattunk meg egy négykerekű vas, de legalább egy teve!

Haifa – Bahai Garden

Első állomásunk Haifa volt, ahol csak egyetlen érdekes dolog van a tengeren kívül, az Iránból indult bahai vallás szimmetriafixált Mekkája, a Bahai Garden. Ahogy a muszlimok a Kába kövéhez zarándokolnak, a bahaiok Haifába. Csak kicsit kevesebben vannak, világszerte úgy 5millióan. Külön misét megér a vallás sztorija, melynek elvei egyébként nagyon szimpik. A minden ember, de külön kiemelve a nők és férfiak közti egyenlőséget, hirdető vallás alapító prófétái a szimmetriát a tökéletes harmóniával és az egyetemes emberi egységgel azonosították.

Annak ellenére, hogy a bahaioknak is a Szentföld a legszentebb, izraeli állampolgár mégsem lehet a vallás híve. Furcsa egy paradoxon első hallásra, de okos volt Bahá’u’lláh alapító próféta, belegondolva a 3 nagy egyistenhívő világvallás itteni véres történelmébe elég logikus indokot tudott erre. A judaizmus, iszlám és a kereszténység viszálykodásának darázsfészkébe nem akarta beengedni a kis Bahai vallást.

Figyelemreméltó, hogy csak a hívők adományaiból működnek a vallás intézményei is, ezért nincs belépő, se szuvenírbolt , se étterem. A kert elsősorban a bahai zarándokoknak van, főleg más országokból jövő önkéntes hívők , és fizetett alkalmazottak manikűrözik. A szuperpanorámás kertbe csak naponta néhány ingyenes vezetett túrával lehet bemenni, de a sztorival együtt amúgy is érdekesebb. Kert ügyben én ugyan inkább a kevésbé mesterkélt angolparokkal vagyok, de a Bahai Garden kissé műmájer szobrokkal megpakolt, franciaparkokkal rivalizáló tengerig érő függőkertje érdemes egy vizitre. Világörökség címet is kapott.

Mi kétszer is felkapaszkodtunk a Carmel hegyre, ahol külön említést érdemel a park körüli impresszív, és szerencsére egyáltalán nem szimmetrikus villanegyed, ahol legalább akkora élmény sétálni mint a bahaiok szent kertjében. Ha libikókázni kell az idővel, talán ez a leginkább kihagyható program, utólag szívesen becseréltük volna a kertet egy napos pancsira Eilatban.

Már Haifában feltűnt, hogy Izrael a macskák országa, jelentős az utcamacska álllomány, és mindenhol előszeretettel etetik őket. Az utcák sok helyen tele vannak kis macska etetőkkel.

Akko városa

is megérdemelten Világörökség listás. Az apró városra meglepően sokan támasztottak igényt, voltak itt főníciaiak, görögök, rómaiak, a keresztes lovagok, állítólag még Napóleon is el akarta foglalni. A bahaiok másik szent helye, az egyik prófétájuk nyughelye. A föld alatt meg fölött is súlyos történelem. Mi ebből 4 órányi ittlétünk alatt leginkább a kőfalon sétálást, sikátorokban bolyongást, macska édesgetést, és egy fal melletti hajózást élveztünk. Egy teljes 8-10 órás túranapot is megér, érdemesebb itt aludni Haifa helyett, de ide last minute (1 héttel indulás előtt, ahogy én foglaltam a szállásokat ) nem lehetett értelmezhető áron szállást találni.

Shalom Izrael – Jeruzsálem 

A világ mágikus helyei közül kétségkívül az egyik leglenyűgözőbb Jeruzsálem. Sűrű hely, minden érzéket foglalkoztat a szentségességgel kevert bazáriság egyvelege. Kicsit tartottam tőle, hogy a gyerekeknek uncsi lesz, de a legkevésbé sem, sőt! Úgy tűnik az állandó parában élést is meg lehet szokni, a hangulat kedélyes, csak a checkpointokon való ellenőrzés mutatja, hogy a béke törékeny. A Siratófalat körbevevő óváros sikátoros bazárja jó felvezetés a nagy tér és a hires kupolás skyline látványára. A téren több óra is elillant észrevételnül, mi is csak néztük az élénk, vidáman áhítatos vallási életet, és hagytuk az időt elfolyni. Szuper lesifotós terep.

A Siratófalnál még jobban érezni, hogy van valami szikra a levegőben. Miközben egymástól nemileg elszeparálva hajlong és imádkozik a zsidó nép, a háttérben gyakran felhangzik a muezzin. Ha nem ismernénk az évezredes zsidó-palesztin, és néha a világ keresztényeivel súlyosbított acsarkodást azt is hihetnénk, hogy milyen jól megértik egymást….. Vince imádta, hogy kölcsön kipában bemehetett a fiúk szekciójába és a falba rakhatta a kívánságait. Egy míves selyem kipát vásároltatott is magának emlékbe. Sokak szerint a sabbatot nagyon érdemes Jeruzsálemben tölteni, és akkor megnézni a Siratófal körül még jobban megélénkülő vallásos életet.

Panoráma Tipp!

Az Osztrák Hospice tetőteraszáról tárul fel az egyik legszebb Jeruzsálem panoráma. A név megtévesztő, ez ma egy szálloda, bár sem tábla sem más nem jelzi a Via Dolorosan, Krisztus keresztútján. Csengetni kell, hogy beengedjenek. A hotel 5 sékelt kér koponyánként a feljáratnál. A Via Dolorosa mostanság elég bazári, Krisztus urunknak ott is lenne mit borogatnia a kufárok standjain.

Természetesen megnéztük a kötelező keresztény zarándok helyeket is, csak a sorbanállós részeket kerültük el. Ezek a helyek tényleg igazán azoknak érdekesek, akik erősen vallásosak. Nekem a legnagyobb élmény Jeruzsálemből a Templom-hegy arany-kék időtlensége volt. Számomra végtelen békét és nyugalmat sugárzott ez a hely, miközben a világ egyik legtöbb politikai és vallási konfliktussal terhelt pontja. (Hogy kinek miért fontos a Templom-hegy, avagy muszlim nevén az al Haram al-Sarif, arról itt egy jó összefoglaló. )

Az iszlám, a judaizmus és a kereszténység számára is szent hely iszlám fennhatóság alatt, de erős zsidó szorításban áll, és nem ritkén törnek ki vallási eredetű balhék. Kora reggel kell sorbanállni a fallak körülvett városrészbe a biztos bejutásért. Ortodox zsidóknak – egy külön kifüggesztett táblán olvashatóan a Tóra jog szerint tilos bemenni, de azért mindig van pár bemerészkedő, mi is láttunk pár kipás alakot nehéz katonai kísérettel sétálni a Sziklamecset felé.

Kellemes sétára laktunk az óváros Damaszkuszi kapujától, Nachalot kerületében. Inkább helyiek lakta környék, már nincs tele turistával, annál inkább zsúfolt éttermekkel, bárokkal, boltokkal. A hires Mahene Yehuda piactól és az Azura étteremtől párszáz méterre laktunk, de sosem értünk haza zárásig, így az Azurának csak a tel avivi testvérét próbáltuk. Izraelban a kaja drága, de finom. A piacon egy francia-libanoni után nyaltuk meg mind a tíz ujjunkat, és ajánlom a Sima nevű éttermet az Agripas utcában.

A város panorámáját begyűjtöttük még az Olajfák hegyéről is a régi zsidó temetőbe, és Getshemane kertjébe is betérve. Utóbbiban a Krisztus idejéből származó ősöreg olajfák lenyűgözőek. Bele akartuk még szuszakolni a Yad Vashem-et is két órába, de a holokauszt múzeum legalább fél-1 napot igényel. Csak a történeti kiálításon rohantunk végig, de az látszik, hogy érdemes lenne rászánni az időt. 10 év alatti gyerek nem mehet be. Majd máskor.

Make Hummus not walls….

Második jeruzsálemi napunkon kicsit elhajoltunk a klasszikus Izrael túrától és a Templom-hegy után átkirándultunk a megszállt palesztin terület belsejébe. Még most is a hatása alatt vagyok a túrának, amit Betlehemben és Hebronban tettünk. Enyhe kifejezés, hogy onnan nézve más a perspektíva. A palesztinoknak gyökeresen más a mindennapok realitása.

Jeruzsálemből csak egy fél órás buszozás Bethlehem. Sok turista átmegy a Születés Temploma miatt. Nekem a Milk Grotto sziklatemplom sokkal inkább tetszett a sziklába vájt zegzugaival és színes üvegeivel. Mégsem a Jézuska volt maradandó élmény hanem a brutális betonfal, amit Izrael állam épített a 2. Intifáda után, hogy a honfoglaló zsidó telepeseket megvédje a palesztin támadásoktól. A fal tele van a már csak félig-meddig anonim graffitiművész, Bansky nyomán rajzokkal, és szívfacsaró sztorikkal a tövében kezdődő Aida menekülttábor lakóitól. Szomorú látvány a telepesek csilivili lakónegyedei és a szakadt menekülttábor között, közvetlenül a fal és az izraeli hadsereg őrtornyai mellett még a harcokban meghalt palesztinok temetője.

Hebronba

már nagyon kevesen mernek átmenni, pedig mi csak hatalmas vendégszeretettel találkoztunk. Egy utazós facebook csoportban kaptam palesztin guide-unk, Ayman al Fakhori elérhetőségét, melyet Ayman engedelmével itt közlök. Szívesen kalauzol bárkit Hebronban, aki nyitott rá. A jelenleg szintén a Facebookon elérhető Hebron Peace Center, egy helyi civil szervezet munkatársaként kalauzolt minket.

A Bethlehemből Hebronba menő arab buszon Arafat mellett egy Szaddam portré is virított. Mint megtudtam, mivel dobott pár rakétát Izraelre, Szaddam népi hős Palesztinában. Ayman nem véresszájú szélsőséges, csak bemutatta, hogyan élnek a palesztinok a zsidó megszállás alatt. Elvitt minket egy plasztin családhoz, ahol isteni vacsorát kaptunk, megmutatta az iskolát amit építenek. Megkérdezte tervezünk-e esetleg visszajönni hosszabb időre, mert a Hebron Peace Center nemzetközi önkénteseket is keres, akik segítenek, pl. angolt tanítanak náluk. Cserébe lehet arabul tanulni.

Sokat beszélgettünk a feloldhatatlannak látszó helyzetről. Ayman szerint az lenne a jó kompromisszumos megoldás, ha egyetlen szekuláris álam lenne, ahol nem számít a vallás. De saját maga is csak ingatta a fejét, mindkét oldalon túl sok a szélsőséges. A túrának nincs fix ára, a vacsoráért és a túravezetésért adományozott pénzt az épülő iskolára fordítják.

Háborús díszletek Hebron óvárosában

Hebronban lenne mit nézni ha az óváros nem lenne teljesen halott a palesztin-izraeli konfliktus miatt. Gyakorlatilag 400 zsidó telepes elfoglalta az óvárost, onnan elűzve a palesztinokat.

A félmilliós, valaha szép, Unesco Világörökség város magja sivatag. Bezárt, lehegesztett üzletek, háborús állapotok, szögesdrótok, checkpointok, katonák. A 400 telepes állandó katonai védelemben, egy fallal lezárt részen él. A palesztinok nem mehetnek be, bonyolult zónákra van osztva a városmag. Nem tudom felfogni, mennyi fanatizmus kell ahhoz, hogy ilyen légkörben, ilyen pusztulat környezetben hogyan élnek boldogan a telepesek a falak mögött.

Hebron fő látnivalója a Pátriárkák sírja, Ábrahám, Izsák és Jákob valamint feleségeik nyughelye. A judaizmus második, az iszlám negyedik legszentebb helye kettéosztva, 65%-ban a zsidók, 35%-ban a plasztinok fennhatósága alatt van. Salamoni döntés??

Később találtam rá, hogy egy jeruzsálemi utazási iroda szervez egész napos duális túrát Hebronba. Délelőtt egy zsidó telepes interpretálja a helyzetet, délután pedig palesztin szemüvegen át nézünk Hebronra.


Izrael praktikumok

Izarelben könnyű utazni. Jó a tömegközlekedés is, de nekünk négy fővel, benne 2 gyerekkel (9, 12 évesek) kocsibérléssel volt a legegyszerűbb és a legköltséghatékonyabb is bejárni. Ha csak Tel Aviv – Jeruzsálem az úticél felesleges a kocsi, mert nehéz és drága a parkolás, de ha messzebb is kalandozunk, (különös tekintettel a Holt-tengerre) és többen vagyunk ez a legjobb közlekedési eszköz. Fontos tudni, hogy palesztin területre, a West Bankbe nem lehet a kocsit átvinni, de a Holt-tenger partján menő úton gond nélkül lehet közlekedni. Gázába jelenleg jelenleg nem lehet bemenni. Novemberben még Tel Avivben is lehetett fürdeni a tengerben, de ősszel-télen igazán Eilatba kell menni érte.

Költségek, szállás, közlekedés

Sajnos nem budget úticél, az étkezés és a szállás is hiper drága. Az árszínvonal londoni, egy kávé 10-15 sékel (1 sékel kb 77 Ft) 4 főre budget, kicsit lepattant de pár napra ok, jó helyen levő apartman kb napi 30-35ezer Ft. Egy szupermarketes bevásárlás is többszöröse az itthoninak. 10 nap autóbérléssel, olcsó repjeggyel tokkal vonóval fejenként 200ezer Ft-ból kihozható, ennél kevesebbel szerintem nagyon spártai.

Kocsit itthonról foglaltam (rentalcars.com ), egy helyi kölcsönző jött ki győztesnek, 8 napra béreltünk, mivel tel Avivban már leadtuk a kocsit. Benzinnel, teljes biztosítással 110ezer Ft volt. Szállást a booking.com-on foglaltam csak indulás előtt 1 héttel, mivel nagyon sok last minute engedményt láttam ha kivártam. A lakásokat mindig jobban fotózták mint amilyenek valójában voltak. Egyedül a jeruzsálemi szállásunkat ajánlom teljes szívvel, ITT. A bevezető időszakban csíptünk meg egy vadiúj szép lakást a hires Mahene Yehuda piac mellett, ahol a gyerekeket süti, minket meg kávé várt bekészítve. Valószínűleg hamar felmegy majd a díja, a tulaj nagyon segítőkész volt.

Belépődíjak

is a közepes-drága kategóriába esnek a magyar viszonyokhoz képest, 20-30 sékel/belépővel kell számolni látnivalónként, de pl ha felvonóval akarunk Masada hegyre menni az már 75 sékel. Két dolog mindig ingyen van Izraelben, a nyilvános wc, és – bocsi, hogy egy mondatba teszem – az éttermekben is általánosan elfogadott a menü mellé egy kancsó ivóvizet kérni. Hja kérem, a sivatagban más a vízhez való viszony, ott ingyen van.

Gasztro

A zsidó-palesztin gasztronómia világbajnok, nem lehet hibázni, falafel humusz, ha másban nem is, ebben megegyeznek. At éttermekre is kb 3x-os szorzót kell alkalmazni a magyarokhoz képest, átlag éttermek esetében is. Utcai kifőzdék, arab kajáldák olcsóbbak természetesen.

Google translate hasznos app, mert nem általános az angol nyelvtudás, és a feliratok is szinte mindnehol csak héberül vannak. Életem legdrágább helyi SIMkártyáját vettem 60 USD-ért, de muszáj volt a navigációhoz. Angollal lehet boldogulni, de nem triviális. Kevesen tudnak angolul, ami a fő támogató USA barátsághoz képest legalábbis furcsa. Oroszul viszont annál többen a rengeteg kitelepült orosz zsidónak köszönhetően.

Téli időszakban már 4 órakor kezd sötétedni, és a legtöbb látnivaló nagyon hamar fél5 körül zár. Pacsirták előnyben!