Mikor és hogyan utazzunk messzire gyerekekkel?

By MiraDonna

Ha tetszik amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz: itt. Egyben kattintsd is le a Tetszik gomb legördülő menüjében a “See First” és az “Értesítéseket kérek” beállítást, mert csak így jutnak el hozzád a friss bejegyzések.

Mire érdemes figyelni egy hosszabb utazás tervezésénél gyerekekkel?

Megoszlanak a vélemények, hogy lehet-e, és kell-e gyerekkel (messzire) utazni? Az én válaszom nem túl meglepően, hogy útra fel! Munkás, de megéri, én nagyon ajánlom. Meggyőződésem, hogy ezek az élmények tényleg életre szólnak, sokat adnak a családnak, és a gyerek személyiségfejlődéséhez is jócskán tesznek hozzá. Igaz a közhely, ezeket az élményeket senki nem veheti el tőlünk! A gyerekkel utazás egy hosszú távú befektetés, hogy a gyerekünk megtanuljon kilépni a megszokottból, tervezni kezdjen, és tudja helyén kezelni a dolgokat. A más szemszög, másféle életek, kultúrák, és tájak hozzásegítenek, hogy a világra és más emberek felé nyitott, toleráns, normális felnőtt legyen belőle. Bónusz: azt is sokkal hamarabb megérti egy utazó gyerek, miért van szükség a nyelvtanulásra. Nekünk az egyik legnagyobb élmény a family rodtripekeben, hogy miközben fantasztikus helyeket látunk, elképesztő finomakat eszünk, hetekig nonstop együtt van a család, amit a budapesti rohanásban ritkán tudunk megtenni.

Hány éves kortól vigyük világcsavarogni a gyereket?

Messze, egzotikus, ennélfogva hosszú ideig tartó és drágább repülőjegyet jelentő útra 1,5 és 5-6 év közti gyereket nem vinnék. 1,5 év alatt még nagyon anyafüggő, általában jól kezelhető a legtöbb gyerek, és még drága jegyet sem kell neki venni. De igazán 5-6 éves kortól érdemes messzebbre kalandozni, beruházni a drágább repülőjegybe, hiszen egy két éves úgysem emlékszik, hogy Balin járt, egy 6 éves azonban már egész jól felidéz és emleget dolgokat, amiket látott. Ugyan az 1- 1,5 éves sem emlékszik, hogy Balin járt, de akkor azért még egyszerűbb vele az élet, még nem annyira önjáró, mindent felfedező egy gyerek. Sokan mondják, hogy a legkönnyebb egy fél éves babával utazni.

Egzotikus helyeken, ahol a higiéniai viszonyok is egész mások mint nálunk, egy épp járni tanuló, csúszó-mászó totyogóval, állandóan rohangászó 3-4 éves gyerekkel mindenkinek nehéz. Nem lehet még megmagyarázni neki, hogy most 5 órát buszoszni fogunk, vagy hogy miért vannak ezen a vonaton ilyen sokan, miért nem fetrenghet a földön, miért nem kiabálhat, és hogy állandóan kezet kell mosni.

Beszéljük meg vele mit kell tennie ha elveszne!

A magyarhoz képest teljesen kaotikus forgalomban, hangzavarban nagyon könnyen, egy pillanat alatt elveszhet egy kisgyerek. Egy hat éves már érti, meg lehet vele beszélni, hogy Bangkokban, Hanoiban vagy Bombayben iszonyú nagy a forgalom, és hogy minden körülmények között a szüleivel kell maradnia, nem maradhat le, nem bámészkodhat el, és csak akkor léphet le a járdáról, buszról, vonatról, akkor szállhat ki a kocsiból ha anyukája vagy apukája mondja.

Remélhetőleg erre soha senkinek nem lesz szüksége, de a legkisebbeknek érdemes a zsebébe tenni egy névjegykártyánkat a helyi mobil számunkkal, amit végső esetben a gyerek karjára is lehet írni. Mindenhol vannak jó emberek, akik segítenek az elveszett báránynak.

Edzzünk országjárással, és Európában!

Az, hogy 6 éves koráig inkább ne csűrjünk el a gyerekkel Indiába, nem azt jelenti, hogy addig viszont soha, sehova. Ha később nagy közös családi utakat szeretnénk tenni az edzést korán kell kezdeni. Páréves gyerekkel is lehet az országon belül, és Európában kirándulásokat tenni. Az én gyerkőceim azt szokták meg, hogy 0 km-es koruktól fogva rendszeresen megyünk vidékre, külföldre, hogy lássuk a nagymamát, a tengert stb. Persze, van nyüglődés néha, hogy anyaaaamikorérünkodaaaa, de már megszokták a hosszú utakat, és mindig nagyon örülnek, értékelik amit látnak aztán. Az a gyerek, aki 6 éves koráig nem ül 1 óránál hosszabb ideig rendszeresen kocsiban, buszon, vonaton stb. és nem szokja meg, hogy a szüleivel ide-oda megy, nehezebben szoktatható rá később. Persze, nem lehetetlen.

Legyen legalább 2, de inkább 3 hetünk!

Messzire, hosszú és drága repülőúttal elérhető helyre, ahol nemcsak becsekkolunk egy all inclusive hotelbe hanem roadtripet nyomunk, szerintem nem érdemes 2-3 hétnél kevesebbre elutazni. A több átszállásos, tengerentúli repülőút mindenkit megvisel, 3 nap kell csak az átálláshoz, a más klíma, kultúrsokk, a csőstől jövő új ingerek megszokásához. Egy-két nap eleve elmegy az utazással, ha ehhez még hozzátesszük a 2-3 nap kóválygást amíg átállunk, szerintem elég felejtős elindulni 1 teljes értékű hétre a világ másik felére.

A kevesebb több!

A sokszor kontinensnyi méretű országokban a látnivalók közötti távolságok általában nagyobbak mint amit itthon, vagy akár csak Európában megszoktunk. Vagy egyszerűen a rosszabb infrastruktúra miatt csak sokkal nehezebb és lassabb eljutni közeli, akár párszáz km-re levő helyekre is. Mindent úgysem tudunk megnézni. Gyerekekkel különösen érdemes arra figyelni, hogy nem érdemes rohanni, adjunk 1-1 extra napot, inkább válasszunk kevesebb, egymáshoz közel levő, vagy legalábbis egymásra jól felfűzhető, jól megközelíthető állomásokat. Legyen pihenőnap, amikor csak lógunk, és egy hosszú roadtrip végére mindenképp érdemes minimum 3, de inkább 4-5 nap egy helyben pihenős beach (vagy beach híján valamilyen más rekreációs tevékenységet ) lazulást betervezni.

Tervezzünk, de azért hagyjunk teret a spontaneitásnak, lazaságnak!

Alapos előre tájékozódás nélkül nagy hiba bárhova útrakelni, de azért mi szeretünk a sponatneitásnak, sodródásnak is teret adni. Valamint számtalan váratlan helyzet, pl rosszullét, úti akadály is késztethet útiterv váltásra. Az út előtt-alatt olvasunk, szelektálunk, és általában csinálunk egy táblázatot a betervezett állomásokkal, beosztva hol hány napot alszunk. Fontos figyelembevenni, hogy maga az A pontból B-be eljutás, szervezés is időt vesz igénybe, az utazási napokat általában csak fél napnak lehet számolni a legtöbb esetben. Mi általában 3 éjt töltünk egy helyen, ha nagyobb/érdekesebb, vagy pihenősebb a program akkor 4-5 éj a maximum.

Vigyünk játékokat, bármit ami kis méretű és leköti a gyereket

A hosszú repülőutakat a gyerekek a rengeteg képernyőélménynek köszönhetően már nagyon jól viselik. Repülőn kívül, várakozáskor viszont bizony jó szolgáltatot tesz egy tablet, kártya, könyv, bármi, ami leköti. A gyerekek imádnak fényképezni, érdemes beruházni egy olcsó fényképezőgépbe, vagy egy régi, nem féltett mobilt adni nekik, amivel ők is fotózgathatnak maguknak.

Egészségügyi és kaja viszonyok, ajánlott oltások a célországban

Tájékozódjunk, hogy a célországban milyenek a higiénés viszonyok, milyen az általános orvosi ellátás, és eszünkbe ne jusson egy nagyon jó – tehát nem a legolcsóbb – úti biztosítás nélkül elindulni. Én erre a netrisk.hu oldalát használom, teljeskörű és jól összehasonlítható, azonnal megköthető biztosításokból válogathatunk.

Járjunk utána milyen oltások ajánlottak az adott országba. Bár nem kötelező, de a hepatitis A és B, valamint a tífusz oltás minden egzotikus országba melegen ajánlott. Egyébként hepatitis-A szempontjából már Magyarország is közepes rizikójú országnak számít, de egy sima horvát-, görög tengerparti, tengeri herkentyű lakomás nyaraláshoz is jó ha megvan a hepatitis A oltás. Egyedül a sárgaláz elleni oltás kötelező Közép- és Dél-Amerika egyes részein. Az oltásokat a vízumhoz hasonlóan időben kell kezdeni elintézni, mert több oltást két körben, közte pár hét vagy akár hónap szünettel adnak be. A legtöbb oltás 3-tól 10 évig ad védelmet, de az újabbak bizonyos betegségek esetén akár élethosszig is. Ezeket egy oltási kiskönyvben vezetik, amit érdemes magunknál tartani utazás közben. Hogy hova milyen oltás ajánlott arról az oltóhelyek orvosai részletesen tájékoztatnak, és ha megadjuk emailcímünket a legtöbb helyen figyelmeztetőt is küldenek a következő oltás közelgő időpontjáról. Az oltások ára elég borsos, darabonként 5-10ezer Ft közötti, párezer Ft szolgáltatási díjat is felszámolnak, ezért érdemes több helyen is érdeklődni, itt országosan lehet keresni. Tapasztalatom szerint az állami oltóhelyek (Budapesten pl. a Váci út 174. a Duna Plaza mellett, és a Gyáli út) kicsit olcsóbbak.
Az egyetlen viszonylag gyakori veszélyes trópusi betegség, ami ellen nincs oltás a malária. Megelőzésre gyógyszer szedését ajánlják erősen az oltó központok. Sajnos a gyógyszer sem véd teljesen biztosan, viszont számos mellékhatása lehet, így én miután egyszer kipróbáltam, és elég rosszul éreztem magam tőle, inkább nem szedem. 20 év alatt rengeteg trópusi helyen voltam, eddig megúsztam. A gyerekekkel se szedettem malária gyógyszert. Igyekszem elkerülni a csípést  ruhával, szúnyogriasztóval, szúnyoghálóval. Turisták által látogatott helyeken nem jellemző a malária, így ha nem segélymunkásnak megyünk a legvadabb helyekre, talán kihagyható a malária gyógyszer szedése. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy így kell csinálni! Ezt mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie.

Fontos, hogy legyen nálunk elsősegély csomag néhány fontos gyógyszerrel, láz- fájdalomcsillapítóval, gyomorfertőtlenítővel, de azért egész műtőt nem kell magunkkal cipelni.
Ragaszkodjunk a legalább közepes színvonalú, de mindenképpen tiszta, bizalomgerjesztő szállásokhoz.

Étel, ital, mozgás

A gyerekeknek általában nagy a mozgásigényük, ezért igyekezzünk szabadtéri, sok mozgásra is lehetőséget adó tevékenységeket csinálni. Sétáljunk sokat, de ha végigvonszoltuk őket három pagodán akkor utána együnk egy mangót kókuszos ragacsos rizzsel, béreljünk biciklit, nézzünk állatokat, menjünk szabad térre, kérdezzük meg ők mit szeretnének csinálni.

Az étel és az ital az egyik legjobb kapcsolódási pont egy országgal. Keressük meg az adott hely ételei közül mi az, ami ízlik nekik, valami biztos van. ( Ha a hepatitis A oltásunk megvan bátrabban kísérletezhetünk.) Persze, ha pici korban a könnyebb ellenállás felé megyünk és ráhagyjuk a kóla-sültkrumplit, meg külön főzünk neki, mert csak az üres tésztát és a csokit eszi meg, akkor nehéz dolgunk lesz. De ha már itthon találkozik világízekkel könnyebb megszerettetni vele a megszokottól eltérő ételeket. Nálunk főszabályként az van, hogy nincs más vacsora mint amit a felnőttek is esznek. Nem kötelező megenni, de nincs más. Így nemcsak ahhoz szoktak hozzá kiskoruktól, hogy a saláta is az étkezés része, hanem hogy más országok ételei is előfordulnak nálunk. Nincs is nagyon finnyázás, egy budapesti indiai kifőzdében teljesen elájult a fiamtól a pultos, merthogy ő még ilyen gyereket nem látott, aki maga összeválogatja, hányféle indiai kaját kér. ☺ Simán lehet, hogy csak nekem van egyszerű dolgom a gyerekeimmel. Ha neked is van bevált utazás + gyerekek + étkezés tapasztalatod oszd meg, mindenkinek segítesz vele!
A legtöbb trópusi országban a csapvíz nem iható nyugati embereknek, maradjunk a palackozott ivóvíznél, és a gyerekeknél fokozottan oda kell figyelni a gyakori kézmosásra.

Ne pakoljunk túl sok cuccot

Az utazás kevéssé kedvenc része a bőröndök, hátizsákok hurcolása, ki-be pakolás. Minimalizáljuk, vigyünk kevés cuccot, mosassunk inkább. Azért kevés meleg ruha mindenhova kell, még a trópusokra is! Előfordulhat hegyre menet, napfelkelte, éjszakai kirándulás, legyünk felkészültek! De nem kell elvinni minden játékot és még azt a harmadik plüssállatot sem. Hogy a gyerekünk is érezze a csomagok súlyát, érdemes neki is beszerezni egy kis hátizsákot amibe a saját kis motyóit pakolja, és aztán cipeli is!

Ne féljünk a gyerekkel utazástól. Menjünk, vágjunk neki! Hiszen mindenütt jó!

Ha van tipped mire érdemes figyelni gyerekkel utazáskor oszd meg!