Erdély bestof – 15 maradandó élmény és látnivaló az Erdőn túlról

By MiraDonna
Ez a bejegyzés egy sorozat része, aminek a címe: Jelentés az Erdőn túlról
Show More Posts

Ha tetszik amit látsz és olvasol, csatlakozz a Mira!Donna Facebook oldalhoz: itt. Egyben kattintsd is le a Tetszik gomb legördülő menüjében a “See First” és az “Értesítéseket kérek” beállítást, mert csak így jutnak el hozzád a friss bejegyzések.

Nem kell ahhoz se irredentának, se Drakula rajongónak lenni, hogy az ember beleszeressen Erdélybe. Aki kicsit is szeret a természet közelében létezni és egyszer átkel a Királyhágón, garantáltan visszavágyik. Családi hagyományőrzésként minden évben felcsapunk határontúli magyarnak egy hétre, és Erdély egy kisebb zeg-zugát járjuk be komótosabban. Aztán majd jön a többi szomszédvár! Mindig csinálunk egy-két bakancsos gyalogtúrát is, hiszen Erdély egyik legnagyobb vonzereje az érintetlen hegyei, erdői. Ha valahol, itt érdemes elhagyni a járt utat a járatlanért, csoda helyeket láthatunk. Az eddigi évek hat hétnyi csatangolásából következzen egy szubjektív legjobb élmény/pillanat/látnivaló válogatás a kinek mi ragadt meg az emlékeiben családi interjúk alapján. Az évek során folyamatosan bővítem majd.

Herkulesfürdői emlék

Herkulesfürdő az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghíresebb fürdőhelye volt Dél-Erdélyben, a dunai Vaskapu közelében. Konkrétan tátva maradt a szám mikor az úszógumikkal csámpázó emberekkel teli üdülőfalu balkáni tüzépbarokk utcáiról hirtelen egy grandiózus, elegáns, igazi neobarokk paloták által szegélyezett, de erősen megkopott fényű fürdővárosba  cseppentünk. A békebeli ferencjóskás, napernyővel kikocsizós hangulat még úgy is átsüt a málló falakon, hogy az erősen lepusztult fürdőépületek többnyire üresen állnak az enyészetnek hagyva, vagy lepukkant kávézók, kocsmák üzemelnek bennük. Ha az 1960-as évekből mindenestől ottmaradt Herkules Hotelben szállunk meg az egészet nyakonönthetjük egy SZOT üdülő beutalót kaptam retro érzéssel is, a jobbik fajtából.
Soha nem jártál még Herkulesfürdőn de valahonnan mégis ismerősen hangzik a név? Minden bizonnyal valahol a füledbe mászott már Pazeller Jakab örökzöld dalkeringője, a Herkulesfürdői emlék. 1976-ban Sándor Pál azonos címmel filmet is készített, melynek az Akácos út szerzőjeként is  ismert operett- és dalszerző műve a fő zenei motívuma.

Dunai motorcsónakos túra a Kis- és a Nagy Kazán Szorosban

A Duna szerelem. A Dunaparton lakunk otthon is, vele kelünk, fekszünk, nézzük a gyerekekkel a naplementéket, és a hajókkal megbolondított folyamatosan változó folyó panorámát. Láttam már sok Duna szakaszt, sőt, még a deltájában is voltam, de mind közül a legvadregényesebb a román-szerb határon a Vaskapu és a Kazán-szoros közti partszakasz. Két oldalról meredek hegyek, sziklafalak szegélyezik, és a folyó hirtelen összeszűkül. A legszűkebb keresztmetszetben mindössze 170 méter széles, a víz pedig 80 méter mély. A Vaskapu szabályozása előtt úgy kevergett, forrongott itt a víz mintha egy kazánban főne, innen a név. A Kis-Kazánhoz motorcsónakos túrát lehet tenni a Mraconia patak dunai torkolatától, ahol a drámai szoros mellett a vízről megnézhetünk egy sziklába vésett monumentális, 40 m magas kőarcot is, ami Decebal dák királyt ábrázolja. Az alkotást állítólag egy román milliárdosnak köszönhetjük. Ha alacsonyabb a vízállás a Vaskapu szabályozása miatt elsüllyesztett egykori törökök lakta sziget, Ada Kaleh maradványai is kikandikálnak a folyóból. A szigetnek érdekes története van, az oszmán-osztrák időkben sokszor gazdát cserélt, végül osztrák fenhatóság alatt de a török szultán tulajdona lett, és ennek köszönhetően egy egzotikus kis török sziget maradt az elárasztásáig. Az Al-Duna ezen szakaszán remekül lehet ejtőzni hangulatos parti éttermekben, ahol természetesen dunai halak kerülnek a tányérra, de egy jó kürtős kalács sincs messze. A tájékról itt egy jó részletes, fotós túra leírás.

Tordai sóbánya

A tordai sóbányából (Salina Turda) egy komplett földalatti űrállomást csináltak. 2001-ben sem volt unalmas látvány többemelet magasságú földalatti termeivel, de azóta egész várost telepítettek le, ahol a fából ácsolt, kivilágított hidak, mászókák és más látványelemek egy nyüzsgő vidámparkot varázsoltak a sófalak és kölönböző sóbugyrok közé. Óriáskerékkel, lifttel ahogy kell! A csíramentes levegőt asztmásoknak, allergiásoknak orvos írja fel, ami kúraszerűen napi többórás sóbányai tartózkodást jelent. A sókúrázók a kedvenc sorozatuk nézése mellett egy csomó aktív tevékenyéséggel ütik el az időt: van ping-pong, billiárd, mászófal, lehet csónakázni a lenézni is szédítő, több emelet mélységben levő bányatavon, de lehet sószobrot is faragni, bevásárolni mindenféle sóságból, és étterem, na meg kápolna is van.

Torockó, és a Székelykő megmászása

Torockó, az egykorvolt székely bányász, ma már skanzenfalu eleve megér egy misét, de ha már itt jártunk felmásztunk a Székelykőre is. A fél nap alatt teljesíthető túra 600 m szint, kb 11 km, néhol meredek kőgörgeteges, de kis odafigyeléssel és rendes túracipővel bárki meg tudja csinálni. A torockói Forrás Borozóban csúcsfotó ellenében vicces oklevelet is kaphatunk, mely emléket állít “nem mindennapi kitartásunknak, és halált megvető bátorságunknak”, melyet az 1168 méteres csúcs meghódítása után “nemzetünk felvirágoztatására” is használhatunk.

Székelyföld, a little Hungary

Egészen szívmelengető érzés mikor az ember 800 km-re otthontól hirtelen megint magyarul beszélhet, mert Székelyföldön mindenki, de tényleg mindenki megérti. Magyarok a feliratok, és magyarul lélegzenek a falak is. Élvezet olvasgatni és kimondani a tájegységeket, falu- és személyneveket, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Firtos, Énlaka, Farkaslaka, Küsmöd és a többi.  Az ízes székely beszédet hallgatni külön élmény, az meg egyenesen megfizethetetlen volt, hogy Énlakán a helyi bolt-kocsma előtt falatozva végighallgathattunk egy utcai összeszólalkozást három pityókásan vezető suhanc és egy hórihorgas mérges székely között, akit majdnem elütöttek az énlakai csúcsforgalomban. Legalábbis erről szólt az összezördülés. Vagy tíz percen át ment míves szóvirágokkal az adok-kapok, osztották egymást rendesen a felek, de egyetlenegy B, vagy K, neadjisten G betűs szó el nem hangzott, senkinek nem emlegették az anyukáját, és sehol nem volt egy seggfejezés vagy más anyaországunkban megszokott káromkodás. Végül pedig mindenki ment a maga dolgára. Ezt a népiesen elegáns nézeteltérés rendezést stílusórán kellene tanítani. Fotó a helyszínen csak rólunk van, a szöveg sajnos visszaidézhetetlen, de az emlék megmaradt utána.

Medveellenes gyorstalpaló a Mohos Tőzeglápnál

A Szent Anna tó melletti fokozottan védett Mohos tőzeglápba (szép népi nevén Kukojzás posvány) egy ideje már csak idegenvezetéssel lehet bemenni. Kis fahidakon lehet bejárni a mocsarast, ahol a szép látvány mellé különleges, székely humorral fűszerezett előadás jár. A szép természeti környezetben tartott dumaszínházat állítólag mindegyik lápkalauz flottul nyomja, mi egy komplett medveellenes gyorstalpaló tanfolyamot is kaptunk. Tényleg hasznos! Fő szabályok: előzzük meg a medvével való  találkozást, ehhez hangosan beszélgessünk, dalolásszunk, esetleg meséljünk vicceket az erdőben. Ha a medve nem is érti a favicceinket, mindenképp hallja, és mivel tart tőlünk elkerül. Ha valamiért mégis farkasszemet nézünk vele akkor ne fussunk vagy másszunk fára, a medve úgyis gyorsabb. Forduljunk vele szembe, és szép lassan, szemmel tartva hátráljunk ki a személyes teréből. Közben apró tárgyainkat dobáljuk el sorban, pulóver, hátizsák, a medve ezeket szinte biztosan megnézi, s amíg ezzel foglalkozik távolodhatunk. Ha már vagy 20 méterre vagyunk akkor hátat lehet fordítani és iszkiri. Ha nagyon muszáj futni akkor lefele érdemes, az nehezebb a medvének.

Székelyudvarhely, Artera Vendégház

Annak ellenére, hogy sokan a bukolikus, népi hangulatért és folklórért mennek Erdélybe, eredeti, míves festett bútorokkal berendezett parasztházban szinte lehetetlen aludni. Mi mégis találtunk egyet. Felejthetetlen hangulata van ha az ember harangszóra ébred a Székelytámadt vár falába épült tornácos parasztház festett bútorai és nagy dunnái között, és ugyan nem a kútból húzza a vizet a reggeli mazsolás kalács mellé, (mert azt a 2 saroknyira levő szuper cukrászdában veszi) de legalább egy igazi, “Áldás a béjövőre, béke a kimenőre!” feliratú székelykapu védelmében fogyaszthatja el miközben a tulipános láda tetején pihenő laptopját nézi.  Semmi luxus, minden a lehető legegyszerűbb, és a padló is recseg, de ez itt így van jól. A hagyományőrző Artera Alapítvány hasznosítja így a székhelyét megfizethető áron (ha jól emlékszem 15 000 Ft volt a két szobás házikó) mikor épp nincs benne eseményük.

Székelykapu gyűjtés

Székelyföldön jeles sport a szebbnél szebb festett, faragott székelykapuk vadászata, melynek fénypontja volt Vargyas községben a legendás bútorfestő, fafaragó Sütő családnál tett látogatás. A család az 1500-as évekre visszavezethetően generációk óta viszi tovább a jellegzetes világoskék alapra festett tulipán, rózsa, gyöngyvirág és szegfűcsokor motívumát, melyhez saját maguk gyártják a titkos festéket például porrá tört kövek, túróenyv és más furcsaságok felhasználásával.

Szováta – Medve tó

Maradandó élmény egy csobbanás, pontosabban inkább parafadugóként lebegés a világ legnagyobb heliotermikus tavában, mely nevét onnan kapta, hogy alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít. Székelyföldön meg a medve nemcsak folklórelem, hanem napi realitás. A magas sótartalom miatt úszni nem nagyon kell a Medve tóban, lebegünk szépen tova. Ha már a sónál tartunk it is van a szomszédban, Parajdon egy jó kis sóbánya, ha netán földalatti vidámparkozáshoz támadna kedvünk.

Borszék

Erdélyben rengeteg borvíz, azaz ásványvíz forrás van, s talán mind közül  a leghíresebb a Borszéki víz. Az 1806 óta palackozott vizet Ferenc József az Ásványvizek Királynője címmel illette. Kedvenc ásványvizem a világ kevés, természetesen szénsavas ásványvizeinek egyike, vagyis nem kell bele mesterségesen bubit nyomni, mert terem benne magától. Nem csíp, nem szúr, egyszerűen pont jól szénsavas. Borszékihez Budapesten is hozzájuthatunk, de az egykori fürdő-üdülő látványáért érdemes Borszéken megállni. A számos kiépített vízforrás karcos vizeit kóstolgatva itt is monarchia korabeli, jobb sorsra érdemes szép épületek között andaloghatunk, melyek közül néhányat már elkezdtek felújítani. Ha dupla defektünk van akkor sem kell kétségbeesni, nekünk szombat du. kettőkor egy óra alatt megjavították egy pajtában, és még meg is ebédeltették a férjemet.

Madarasi Hargita

A Madarasi Hargita 1801 méteres kopár csúcsára szinte kényelmesen kaptathatunk fel egy egész széles kősétányon. Ha ezt augusztusban tesszük közben áfonyát is legelhetünk tonnaszámra. Nekünk a gyerekek örömére egy kutya kalauz is jutott a lenti síházakból. Talán a viszonylag végtagkímélő megközelítés lehet az oka, vagy az, hogy sokan állítólag a székelyek szent hegyének tekintik, mindenesetre a hegytetőn többségében irredenta kopjafaerdő látványa fogad. Mintha egy csatamezőn járnánk, amitől az egész olyan döbbenetes, hogy az már egyszerűen szép.

Gyalogtúra a Békás szoros felett

A Békás szoros és a Gyilkos tó kötelező erdélyi látnivalók, ennek megfelelően hervasztóan tömve vannak turistával, – külön kiemelendő a bőrszerkós motortúráztatós fajta – és mindent elöntő népi meg kínai gagyival. A szoros valaha látványos szűkülete szinte nem látszik az árusoktól. A lehervadt mosoly rögtön visszatalált az arcunkra mikor felmásztunk a szoros feletti gyalogútra és a szelíd motorosok helyett idilli mezők, rétek, trágya- virág- szénaillat, kíváncsi lovak, jellegzetesen megrakott szénaboglyák és hasadékok között, patakokon és függőhidakon átkelve gyalogoltunk haza. Rengeteg ilyen túralehetőség van, elő a túra térképpel, érdemes letérni a járt utakról a járatlanért!

Szászföldi erődtemplomok és száz ház homlokzatok

A szászföldi erődtemplomok méltán a Világörökség részei. A gyerekekkel külön jó játék a vártemplom skalpokat gyűjteni, bevenni a harangtornyokat, csikorgó csigalépcsőket, meredek ácsolatokat, mászkálni a recsegő deszkákon, sokatlátott pallókon, kinézni a faragott korlátokon, prédikálást imitálni a szószékekről. Mintegy 160 erődtemplom van Brassó és Nagyszeben között, érdemes a saját kedvenceket megtalálni. Nekünk nem a 7 jegyzett világörökség listás templom (Berethalom, Szászkézd, Székelyderzs, Kelnek, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Nagybaromlak ) jött be legjobban, hanem Erked, Szászhermány, Muzsna és Homoród. Szintén versenysportot lehet űzni a jobb sorsra érdemes gyönyörű színes, nagy kapus szász házak homlokzatának gyűjtéséből is.

Túra a Bucsecs hegység Omu csúcsára

A Bucsecs hegység legmagasabb pontját, a 2507 m magas Omu-csúcsot bevenni igazi horizont tágítás. Gyönyörű, de a megállások és perszehogykell bohóckodások miatt nekünk ez egy erős 12 órás túra volt. Törcsvárról indulva 1300 m szintet mentünk, vagyis 2600 m-t másztunk fel-le. Reggel madár- és gyerekcsicsergéssel kezdtük, kánonban bégető birkakórusokkal, csaholó pásztorkutyákkal és szamár iázással folytattuk, majd este tücsökciripeléssel, sírással és nevetéssel zártuk a túrát. Közben volt minden. Bércek, hágók, és fennsíkok, fénypászmák, vargánya vadászat, Haribo-evés ősfenyőre mászva, kapaszkodás a gyökerekben, sziklába rögzített láncokban, zihálás, verejték, (víz)esés, vízmosás, kőgörgeteg, szomj, emlékkő keresés, lábfájás, oldalszúrás, kakukkfű illatú mezőn napozás, bogárdrónok, szikla Rorschach-teszt, harangvirág, encián, boglárka, pillangók, hegyi legyek, rajzó ló szúnyogok csapkodása. Ennyi élmény ott, ahol rajtunk kívül szinte csak a madár jár. Na meg a birkák, és a kíváncsi csacsik. Csináljátok utánunk, nem bánjátok meg!

Szalmakalap Múzeum – Kőrispatak

Ki gondolná, hogy egy ilyen egyszerű, és Székelyföldön mindennapi nyári viseletnek számító tárgyra, mint a szalmakalap egy egész, és meglepően érdekes múzeumot lehet építeni. A már 10 éve működő múzeumban a szalmakalap készítés minden fortélyát megnézhetjük,  különböző stílusú kalapokat próbálhatunk, és egy szalmakalapból isteni szerencseüzenetet is kihúzhatunk.